HU EN
FőoldalHistoria Naturalis Museologica

Historia Naturalis Museologica

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=165

Historia Naturalis Museologica – Búcsú Lovas Mártontól (2022. június 10.)

Lovas Márton Levente 2022. május 27-én tragikus hirtelenséggel elhunyt nagyerdei otthonában. A hír mélyen lesújtott, munkatársam és barátom halála váratlanul ért. Mostani írásommal az egykori kiváló túra- és pályatársra, a hű barátra és a természettudományos muzeológia kiemelkedő debreceni képviselőjére emlékezek...

Bővebben...

 

 

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=164

Historia Naturalis Museologica – "Otthonülő" korallpolip (2022. május 19.)

A korallok rendszertanilag a Csalánozók (Cnidaria) törzsébe és a Virágállatok (Anthozoa) osztályába tartoznak. A "virágállat" elnevezés onnan származik, hogy a korallok egyes formáit – sajátos színük és alakjuk miatt – sokáig nem állatoknak, hanem inkább növényeknek tartották. A "tengeri virágok" tényleges állati természetét elsőként egy francia orvos, természettudós, Jean-André Peyssonnel (1694—1759) állapította meg, a korallok heterotróf táplálkozásmódja alapján...

Bővebben...

 

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=162

Az aviatika tollas bajnoka: a fekete gólya (2022. május 18.)

A Déri Múzeum új időszaki kiállítása, az EgyediLEG c. tárlat az intézmény csaknem valamennyi gyűjteményéből bemutat néhány különleges, valamilyen szempontból unikálisnak számító tárgyat. A Természetrajzi és Környezetismereti Gyűjtemény 11 darab tárggyal, illetve tárgyegyüttessel járult hozzá a kiállításhoz. Ezek közül most a fekete gólyát szeretném bemutatni, ami a "legkiválóbb vándor" jelzőt kapta tárlatunkon...

Bővebben...

 

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=157

A gyümölcsfák "gyántás nyálkássága" (2022. január 28.) 

Négy esztendővel ezelőtt (2018-ban) – saját gyűjtés útján – kerültek a Déri Múzeum naturália-részlegébe azok a növényi mézga-darabok, amikről az alábbiakban néhány gondolat erejéig szólni szeretnék. A VI. 2018. 55. 1. – VI. 2018. 59. 1. leltári számokon nyilvántartásba vett – összesen 5 tételnyi – mézgát magam szedtem össze két debreceni szilvafa kérgéről, melyek az óváros északi peremén található lakóházam hátsó udvarán vertek gyökeret...

Bővebben...

 

 

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=145

Lótetű-preparátum (2021. augusztus 8.)

Ez az állandó kiállításon jelenleg nem látható, ám a háztáji zöldségeskerttel rendelkező debreceni földtulajdonosok (és sporthorgászok) között (is) széles körben ismert liliputi vájár: a lótücsök v. lótetű (Gryllotalpa gryllotalpa Linnaeus, 1758). Az egyenesszárnyú rovarok rendjébe és a lótücsökfélék családjába tartozó, szépnek talán még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető ízeltlábú állat preparátuma Lukács Tihamér múzeumi fényképész munkatársunk (egyik) ajándékaként került a természetrajzi gyűjteménybe 2017. szeptember 27-én....

Bővebben...

 

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=140

Patkány-preparátum (2021. július 26.)

A 73. 28. 1. leltári számon nyilvántartásba vett kisemlős-preparátum nem tartozik a múzeumi látogatók népszerű kedvencei közé, ám a vendégek többsége valamiért mégis megáll előtte, ha észreveszik a vitrinben őkelmét, s fintorogva bár, de alaposan szemügyre veszik a hírhedett rágcsáló szőrös porhüvelyét. A kiállított egyed – leltárkönyvi meghatározása szerint – egyszerű házi v. fekete patkány (Rattus rattus), amit az ismeretlen illetőségű preparátor úgy montírozott, mintha az állat éppen észrevenné, hogy felfedezték búvóhelyét, s egyben nem kívánatos jelenlétét...

Bővebben...

 

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=136

Uhu-preparátum (2021. július 1.) 

Az uhu (Bubo bubo) köztudomásúlag a legnagyobb hazai bagolyfajunk. Számos egyéb elnevezése is ismert az irodalomban. Régebben buhunak, nagy bagónak vagy suholynak hívták, ám hatalmas termete miatt nagy fülesbagolynak is gyakran nevezik. A madár alapszíne sötét rozsdássárga, nagy szemei jellegzetesen vörösessárgák, narancsszínűek...

Bővebben...

 

 

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=133

 

Nyírfakéreg (2021. június 1.)
A közönséges vagy bibircses nyír (Betula pendula Roth) Magyarországon őshonos faj, igaz,  elterjedése nem túl jelentős. Az őszi hónapokban aranysárga lombozatú és fiatal korukban még vakítóan fehér törzsű faegyedek kontinensünkön az északi (boreális) vidékeken alkotnak nagyobb állományokat, az Urálon túl pedig főleg Szibériában jellemzőek a tájra a nyíresek kiterjedt, messze elnyúló ritkás ligetei. A hideget és a téli fagyokat kiválóan tűrő faj areáját (elterjedési területét) a források euroszibériainak írják le...

Bővebben...

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=127

 

Gubacsok (2021. május 4.) 

A múltban sokáig úgy gondolták, hogy a tölgyfa golyó alakú gubacsai (régiesen gubicsai) a növénynek a gyümölcsei. Ám amikor a korai természetbúvárok kíváncsian megnyitották ezeket a különös megjelenésű gömböcskéket, meglepve tapasztalhatták, hogy a belsejükben nem zamatos gyümölcshús, hanem fejlődő rovarlárva, pondró található...

Bővebben...

 

 

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=121

A légyölő galóca (2021. április 1.)

A légyölő galóca [Amanita muscaria (L.: Fr.) Hooker] sajátos habitusú egyedeire leginkább fenyvesekben (telepítettekben is), valamint savanyú talajú lomberdei növénytársulások talajszintjén bukkanhatunk. Igaz, nem ilyenkor, hanem az év második felében, főleg késő nyáron és ősszel. A gomba viszonylag könnyen felismerhető a termőtest alsó részét képező galléros tönk (truncus) fehér színéről és a rikító skarlátvörös, narancsvörös, esetenként cinóberszínű kalap (pileus) jellegzetes rőt tónusáról, amit az ún. általános burok (velum universale) pikkelyszerű, fehér foszlányai pettyeznek...

Bővebben...

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=107

Tölgyfazuzmók (2021. március 5.)

A parafadugós, kis méretű üveghengerekben elhelyezett tölgyfazuzmó [Evernia prunastri (L.) Ach.] elsősorban hűvösebb, nedvesebb, magasabb páratartalmú lomberdei környezetben, főként idősebb tölgyfaegyedeken fordul elő. Ritkábban tűlevelű fákon, illetve homokon, homokkövön is megtalálható. Alapvetően kéreglakó, ún. kortikol faj, melynek kisebb-nagyobb telepei leginkább a fák törzsének északra néző részein és a vastagabb ágakon figyelhetők meg...

Bővebben...

Kövess minket:

YouTube Instagram Twitter
Feliratkozás hírlvélre
Déri Múzeum - Minden jog fenntartva © 2020 - 2022
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
készítette: WebDeb.hu