HU EN
Főoldal Kiállítások Virtuális kiállítások Várostörténeti kiállítás

Várostörténeti kiállítás

Várostörténeti kiállítás
2015-ben a látogatók ismételten birtokba vehették a kívül belül felújított Déri Múzeumot. Az épületben ekkor az első és a második emeleten egyaránt új állandó kiállításokat adtak át a látogatóknak. 2022 októberéig ezek a kiállítások mutatták be Debrecen város történetét. A kiállításnak azonban hét év után ideje volt megújulni, ezért a kiállítási egységek a virtuális térbe költöztek. Itt azonban továbbra is megtekinthetőek.

 

Föld alatti Debrecen – Eszközök, kincsek, emlékek és egy régészeti szenzáció!

 

A „Föld alatti Debrecen” című kiállításban a városunk területén történt feltárások eredményeit mutatja be a múzeum. Az elmúlt tizenkét évben, 2003 óta több mint húsz helyszínen, közel négyhektárnyi területen folyt megelőző feltárás, vagy régészeti szakfelügyelet. Ennek köszönhetően – az írott források hiányában – az eddig ismeretlennek, vagy alig ismertnek mondható korszakokat egyre pontosabban ismerjük. A kiállított tárgyak a mindennapok emlékei. 

A 10. századi leletanyagot bemutató, földbe mélyített ház a debreceni városi régészet egyik szenzációja. Ez a régészeti felfedezés ugyanis Debrecen történetét - a levéltári adatok alapján eddig ismertekhez képest - legalább 100-150 évvel korábbra teszi.

 

https://www.derimuzeum.hu/kiallitasok.php?id=72

 

Dobozi temető – A városi előkelőségek nyughelye

Debrecen legnagyobb és legrégebbi ismert temetője a Cegléd, ma Kossuth utcai temető. Három részt különböztettek meg benne, a keletit Rakovszky, az északit Csapó utcai, a legnagyobb kiterjedésű délit Dobozi temetőnek hívták. Ez volt a Dobozi család és más előkelőségek temetkezési helye. A nemes Dobozi család Kisszántóról származott Debrecenbe a 17. század közepén. Dobozi István egymás után tizenhárom, fia, Dobozi II. István tíz alkalommal volt a város főbírája. 

A látogatók előtt ismeretlen leleteket is bemutat a kiállítás. Láthatók lesznek újra a 16–17. századi különleges aranyékszerek, valamint Dobozi Sára ezüstkapcsos ingválla, gyöngyös pártája vagy Ifjú Dobozi István mentéje és dolmánya is.

 

https://www.derimuzeum.hu/kiallitasok.php?id=71

 

A Debreceni Városháza – „...az igazat nem hamisítod, az hamisat nem igazítod...” 

Debrecenben a bíráskodás joga a főbíró és tizenkét tagú testülete, a szenátus kezében volt. Debreceni polgár felett csak saját bírái ítélkezhettek. A város lakóitól józan és jámbor életet követeltek. Gyakoribb bűncselekmény volt a lopás, verekedés, káromkodás. A legsúlyosabb bűntettek esetében a város pallosjoggal rendelkezett. A kínvallatást, vesszőzést, akasztást és fővételt a város hóhéra végezte. A „Városháza” kiállítótérben rendkívül értékes műtárgyakat tekinthet meg a látogató, többek között Juhos Ferenc debreceni főbíró pecsétgyűrűjét, ládát, amely eredetileg a titkos levéltár irattartója volt, főbírói karosszéket, Debrecen szabad királyi város címerképét, hóhérpallost, kalodát és rabbilincseket.

 

https://www.derimuzeum.hu/kiallitasok.php?id=69

 

Az Arany Egyszarvú patika – „Áldjon meg az Isten bejövetelkor és távozáskor!”

 

Dr. Rotschnek Emil gyógyszerész adományozta Debrecen szabad királyi város múzeumának az Arany Egyszarvú patika felszereléseit, berendezését. A gyógyszertárat Zeininger Antal 1772-ben a régi Czegléd utca 3., a későbbi Kossuth utca 6. szám alatti házban működtette. 1852-ben költözött át a patika a Sas és Kossuth utca sarkára, ahol jelenleg is gyógyszertár üzemel. A patika berendezése az egyik legszebb és legértékesebb hazai gyógyszertári gyűjtemény. Egyes edényekben még mindig megtalálhatók a régi gyógyszerek maradványai. A patika cégérében félköríves sugárkoszorúban az 1772-es évszámot és az egyszarvút helyezték el. A berendezés már a Városi Múzeum első kiállításában is szerepelt, és a Déri Múzeum megnyitásakor is az állandó kiállításban láthatták az érdeklődők.

 

https://www.derimuzeum.hu/kiallitasok.php?id=73

 

Debreceni kézművesség – Istenfélő mesterek

 

A 14. században az egyre gyarapodó kézműves iparosok nemcsak lakóhelyüket, a környéket is ellátták termékeikkel. Érdekeik védelmében önálló, zárt testületekbe, céhekbe tömörültek. A debreceni ötvösök és könyvkötők országosan híresek voltak. Több száz mesterembert egyesített magában a csizmadia, a magyar szabó, a szűcs, a tímár, a mészáros, a gubacsapó, a szűrszabó és a szappanos céh. Működésüket a maguk közül választott céhmesterek felügyelték. Elvárás volt, hogy a mesterember istenfélő, törvénytisztelő, szorgos, munkájára igényes legyen. A Déri Múzeumnak rangos céhemlékgyűjteménye van. Az új, állandó kiállításban céhláda, céhpecsét, céhedények, céhjegyzőkönyvek, szabadulólevelek és számos más értékes tárgy és dokumentum látható.

 

https://www.derimuzeum.hu/kiallitasok.php?id=70

 

Gubacsapó műhely – Suba a subához – guba a gubához...

 

A debreceni gubás mesterek országosan híresek voltak jó minőségű, tiszta gyapjúból szőtt, hosszú, göndör fürtű, fekete gubáikról. A gubaposztót a hortobágyi pusztákon tartott rackajuh szőréből készítették. Az anyagba szövés közben gyapjúfürtöket fűztek, amitől a guba szőrmés bőr hatását keltette. A kész gubákat kallózták, vagyis gyors sodrású folyóvízben áztatták, hogy a guba szövete tömörödjön, tartósabbá váljon, és égerfakéreggel festették feketére. A koromfekete gubák nyakát élénkpiros veres posztóval „begallérozták”. Korong alakú „szemet” varrtak rá, mely a vállra vetett gubát rögzítette. A debreceni fürtös guba a Megyei Értéktár megbecsült eleme.

 

https://www.derimuzeum.hu/kiallitasok.php?id=74

 

Mézeskalácsosság – „Szív adja szívnek szívesen, Fogadja szíved szívesen!”

 

A fenti idézet olvasható a mézeskalácsos műhelyben kiállított, egyik gazdagon díszített, piros, mézes szíven. Ilyet kaptak a leányok a szerelmes legényektől a vásárokon. A mézeskalács készítésének hagyománya egészen az ókorig nyúlik vissza, hiszen már a görögök és a rómaiak is tálaltak ünnepeiken mézes lepényt. Debrecen mindig is jelentős központja volt a magyarországi mézeskalácsosságnak. 

A látogatók közelről vehetik szemügyre a ránk maradt díszes mézes tányérokat, szíveket, babákat, bölcsőket és papucsokat az új állandó kiállítás mézeskalácsos műhelyében. A látványos kiállítást Kerékgyártó Sándor, egykori debreceni mester hagyatékából rendezte be a múzeum. A látnivalókat a maguk teljességében most láthatja először a nagyközönség.

 

https://www.derimuzeum.hu/kiallitasok.php?id=68

 

A kert – „Ó, lesz-e nékem valaha /Egy csendes, barátságos kertem...”

 

Az irodalmi terem a város önképének változását egyetlen szimbolikus figura, Csokonai Vitéz Mihály alakján és kultuszán át mutatja be. A kiállítás tere a Csokonai emlékezetében összekötött három tér – a Füvészkert, az Emlékkert és a temetőkert –  egy képzeletbeli kertet jelenít meg, amely az üldögélés és szemlélődés helyéül szolgál.

A Füvészkert a botanizáló Debreceni Kör munkásságához köthető, amelynek Fazekas Mihály, Földi János, Szentgyörgyi József mellett aktív tagja volt Csokonai is. A kertet végső menedéknek tekintő, a szemlélődő életforma eszményét megfogalmazó költő alakja a Füvészkertben a botanikán keresztül jelenik meg, költeményeiben, szógyűjtéseiben, a füvészkönyv munkálataihoz való hozzájárulásában.

A Temetőkert a Hatvan utcai temető, Csokonai síremlékével, mint az Árkádia-pör szimbólumával, amely Csokonai emlékezetének birtoklásáért folyt Kazinczy Ferenc és a debreceniek között. A kultusznak ebben a szakaszában a piedesztál azt az eszményített, csak a versekben létező szerzőt illetné, aki ekkor szülővárosa számára még nem létezett: a nép ajkán a legendák varázslatos, garabonciás Csokonaija él, a diákokén a tréfás versek szerzője s a rend ellen fellázadó sorstárs alakja. 

Az Emlékkert kialakításának mozgatórugója az 1802-es tűzvész után elhagyatottan álló Nagytemplom mögötti terület kulturális, irodalmi, történelmi térré alakítása. Kerítéssel határolt szoborparkot terveztek ide, ahol elsőként Izsó Miklós Csokonai-szobrát állították föl, jelezvén a debreceniek elkötelezettségét a Csokonai-kultusz iránt. Itt kapott helyet átmenetileg a Haldokló oroszlán szobra, majd Tóth András „Hungáriá”-ja – aminek helyén ma a Bocskai-szobrot láthatjuk – a Gályarabok emlékoszlopa, és az a bronz hamvveder, amely a református egyház és a kollégium jótevői, Szombathy István és Veresmarty Zsuzsánna emlékezetét őrizte.

 

https://www.derimuzeum.hu/kiallitasok.php?id=75

Jegyárak

Teljes árú belépőjegy
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
1800 Ft/fő
Kedvezményes belépőjegy (6-26 év között, 62-70 év között)
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
900 Ft/fő
6 éven aluliaknak
Ingyenes
70 év felettieknek
Ingyenes
Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek)
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
3500 Ft/ Család
Időszaki kiállítás - Teljes árú belépőjegy
600 Ft/fő
Időszaki kiállítás - Kedvezményes belépőjegy
(6-26 év között, 62-70 év között)
300 Ft/fő
Időszaki kiállítás - Családi belépő
(2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek)
1.100 Ft/család
Tárlatvezetés (a Déri Múzeumban kiállítási egységenként)
5000 Ft/Csoport

Amennyiben vendégeink tárlatvezetést igényelnek, kérjük azt a látogatás előtt legalább 2 héttel jelezzék az alábbi elérhetőségeken: +36 52 322 207 /139-es mellék

Kövess minket:

YouTube Instagram Twitter
Feliratkozás hírlvélre
Déri Múzeum - Minden jog fenntartva © 2020 - 2022
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
készítette: WebDeb.hu