Amennyiben vendégeink tárlatvezetést igényelnek, kérjük azt a látogatás előtt legalább 2 héttel jelezzék az alábbi elérhetőségeken: +36 52 322 207 /139-es mellék
Mézeskalácsosság
„Szív adja szívnek szívesen, Fogadja szíved szívesen!”
A mézeskalács készítésének hagyománya egészen az ókorig nyúlik vissza, hiszen már a görögök és a rómaiak is készítettek ünnepi alkalmakra mézeslepényt. A hazai mézeskalácsos céhek a 17. század elejétől német hatásra jöttek létre. Debrecen városa, ahol 1713-ban alakult meg a céh, mindig is jelentős központja volt a magyarországi mézeskalácsosságnak, melyhez a kiváló minőségű lisztet a helyi fejlett malomipar biztosította.
A debreceni mézeskalácsosok háromféle tésztát készítettek: mézes-, barna- és cukrostésztát. A mézestészta, az ún. „debreceni” készítésének fő jellegzetessége, hogy nem főzik fel hozzá a mézet; felületén díszesen faragott faformákkal, ütőfákkal alakítják ki a díszítményt; sütése pedig nagykemencében történik.
A képre kattintva galéria jelenik meg
A tészta elkészítésének első mozzanata az alapanyagok bekavarása, majd ezt követi a breholás, amikor az addig szemcsés masszát az ún. brehpadon egységes, további munkára alkalmas tésztává gyúrják. Ezután kinyújtják, majd a kívánt formába nyomkodják, úgymond kiverik. Rövid ideig az ún. gárbon, szállítóállványon tárolják, majd végül kisütik a jellegzetes debreceni nagykemencében a mézestésztát.
A barnatészta, vagy más néven lédigtészta felfőzött mézből és cukorból készül. A népszerű puszedli alapanyagául is szolgáló barnatészta jellegzetessége, hogy készítésekor nem melegítik, hanem felfőzik a mézet, amit nem faformával, hanem szaggatóval vágnak ki, sütése pedig kiskemencében történik. Igen kedveltek az ún. ejzolt készítmények, különösen a piros színű, tükrös szívek, melyek fehér, méz nélküli cukrostésztából készülnek, felületüket pedig színes masszával díszítik. A debreceni mézeskalácsosok a vásárok, katolikus búcsúk rendszeres látogatói voltak, ahol az ehető vagy emlékbe készült mézeskalácsok mellett mézsört, méhviaszból készült gyertyákat és ún. offereket, viaszból készült vallási fogadalmi tárgyakat is árultak.
A képre kattintva galéria jelenik meg
Kerékgyártó Sándor debreceni mézeskalácsos a mesterség teljességét űzve a mézeskalács készítés mellett maga tartotta a méheket, faragta ki az ütőfákat, készített viaszgyertyákat. Egykori műhelyének és üzletének (Batthyány utca 4.) teljes anyaga 1976-ban került a Déri Múzeum gyűjteményébe.
A mézeskalácsosságról és Kerékgyártó Sándor debreceni mézeskalácsos mester történetéről többet P. Szászfalvi Márta a Néprajzi gyűjtemény muzeológus, etnográfusának írásából tudhatnak meg, mely a kiállítás vezetőjéhez készült.
Jegyárak
| Teljes árú belépőjegy (Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza) | 1800 Ft/fő |
| Kedvezményes belépőjegy (6-26 év között, 62-70 év között) (Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza) | 900 Ft/fő |
| 6 éven aluliaknak | Ingyenes |
| 70 év felettieknek | Ingyenes |
| Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek) (Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza) | 3500 Ft/család |
| Időszaki kiállítás - Teljes árú belépőjegy | 600 Ft/fő |
| Időszaki kiállítás - Kedvezményes belépőjegy (6-26 év között, 62-70 év között) | 300 Ft/fő |
| Időszaki kiállítás - Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek) | 1.100 Ft/család |
| Tárlatvezetés (a Déri Múzeumban kiállítási egységenként) | 5000 Ft/csoport |
