HU EN
Főoldal Kiállítások Virtuális kiállítások Mézeskalácsosság

Mézeskalácsosság

Mézeskalácsosság
„Szív adja szívnek szívesen, Fogadja szíved szívesen!”

A mézeskalács készítésének hagyománya egészen az ókorig nyúlik vissza, hiszen már a görögök és a rómaiak is készítettek ünnepi alkalmakra mézeslepényt. A hazai mézeskalácsos céhek a 17. század elejétől német hatásra jöttek létre. Debrecen városa, ahol 1713-ban alakult meg a céh, mindig is jelentős központja volt a magyarországi mézeskalácsosságnak, melyhez a kiváló minőségű lisztet a helyi fejlett malomipar biztosította.

 

 

A debreceni mézeskalácsosok háromféle tésztát készítettek: mézes-, barna- és cukrostésztát. A mézestészta, az ún. „debreceni” készítésének fő jellegzetessége, hogy nem főzik fel hozzá a mézet; felületén díszesen faragott faformákkal, ütőfákkal alakítják ki a díszítményt; sütése pedig nagykemencében történik.

 

https://www.derimuzeum.hu/galeria.php?id=7

A képre kattintva galéria jelenik meg

 

A tészta elkészítésének első mozzanata az alapanyagok bekavarása, majd ezt követi a breholás, amikor az addig szemcsés masszát az ún. brehpadon egységes, további munkára alkalmas tésztává gyúrják. Ezután kinyújtják, majd a kívánt formába nyomkodják, úgymond kiverik. Rövid ideig az ún. gárbon, szállítóállványon tárolják, majd végül kisütik a jellegzetes debreceni nagykemencében a mézestésztát.

 

 

A barnatészta, vagy más néven lédigtészta felfőzött mézből és cukorból készül. A népszerű puszedli alapanyagául is szolgáló barnatészta jellegzetessége, hogy készítésekor nem melegítik, hanem felfőzik a mézet, amit nem faformával, hanem szaggatóval vágnak ki, sütése pedig kiskemencében történik.  Igen kedveltek az ún. ejzolt készítmények, különösen a piros színű, tükrös szívek, melyek fehér, méz nélküli cukrostésztából készülnek, felületüket pedig színes masszával díszítik. A debreceni mézeskalácsosok a vásárok, katolikus búcsúk rendszeres látogatói voltak, ahol az ehető vagy emlékbe készült mézeskalácsok mellett mézsört, méhviaszból készült gyertyákat és ún. offereket, viaszból készült vallási fogadalmi tárgyakat is árultak.

 

https://www.derimuzeum.hu/galeria.php?id=19

A képre kattintva galéria jelenik meg

 

Kerékgyártó Sándor debreceni mézeskalácsos a mesterség teljességét űzve a mézeskalács készítés mellett maga tartotta a méheket, faragta ki az ütőfákat, készített viaszgyertyákat. Egykori műhelyének és üzletének (Batthyány utca 4.) teljes anyaga 1976-ban került a Déri Múzeum gyűjteményébe.

 

 

A mézeskalácsosságról és Kerékgyártó Sándor debreceni mézeskalácsos mester történetéről többet P. Szászfalvi Márta a Néprajzi gyűjtemény muzeológus, etnográfusának írásából tudhatnak meg, mely a kiállítás vezetőjéhez készült.

 

 

Jegyárak

Teljes árú belépőjegy
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
1800 Ft/fő
Kedvezményes belépőjegy (6-26 év között, 62-70 év között)
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
900 Ft/fő
6 éven aluliaknak
Ingyenes
70 év felettieknek
Ingyenes
Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek)
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
3500 Ft/család
Időszaki kiállítás - Teljes árú belépőjegy
600 Ft/fő
Időszaki kiállítás - Kedvezményes belépőjegy
(6-26 év között, 62-70 év között)
300 Ft/fő
Időszaki kiállítás - Családi belépő
(2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek)
1.100 Ft/család
Tárlatvezetés (a Déri Múzeumban kiállítási egységenként)
5000 Ft/csoport

Amennyiben vendégeink tárlatvezetést igényelnek, kérjük azt a látogatás előtt legalább 2 héttel jelezzék az alábbi elérhetőségeken: +36 52 322 207 /139-es mellék

Kövess minket:

YouTube Instagram Twitter
Feliratkozás hírlvélre
Déri Múzeum - Minden jog fenntartva © 2020 - 2023
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
készítette: WebDeb.hu