HU EN
Főoldal Kiállítások Virtuális kiállítások Gubacsapó és szűrszabó műhely

Gubacsapó és szűrszabó műhely

Gubacsapó és szűrszabó műhely
Suba a subához – guba a gubához...

Gubacsapó műhely

Az olcsóbb kivitelű guba - a juhbőrből készült bunda vagy suba mellett - a XVIII. század közepétől a szegényebb emberek viseleteként vált egyre népszerűbbé. Készítésének elsajátításához az 1740-es években máramarosi asszonyokat hoztak Debrecenbe. Előállítására azok az egykori posztókészítő csapó mesterek specializálódtak, akik ez időre már felhagytak mesterségükkel. A debreceni gubacsapók igen nagy számban készítették munkáikat. Létszámunk 1790-ben 144, 1807-ben 209, 1825-ben 323 volt.

 

https://www.derimuzeum.hu/galeria.php?id=17

A képre kattintva galéria nyílik meg

 

A debreceni fürtös guba

A debreceni gubásmesterek országosan híresek voltak a jó minőségű tiszta gyapjúból szőtt, hosszú göndör fürtű fekete gubáikról. A gubaposztót a hortobágyi pusztákon tartott racka juh szőréből szövőszéken szőtték. A szövetbe hosszú gyapjúfürtöket vertek, amitől a guba szőrmés bőr hatását keltette. A kész gubákat kallózták, gyors sodrású folyóvízben áztatták, hogy a guba szövete tömörödjön, tartósabbá váljon. A debreceni gubáscéh a Nagyvárad környéki bihari Rézhegységben bérelt kallómalmokat.

A debreceni „kallós gazda” irányítása mellett itt végezték el a gubák égerfa kéreggel való festését is. A koromfekete gubák nyakát élénkpiros veres posztóval „begallérozták”. Korong alakú „szemet” varrtak rá, mely a vállra vetett gubát rögzítette. Az alább látható debreceni guba fekete szövött fürtös gubaszövetből készült, nyakán piros posztó szegés látható, hosszúság 110 cm; szélesség 65 cm.

 

http://opac3.deri-muzeum.monguz.hu/online-collection/-/results/d3a03fc0-8493-48e5-aa7c-9da5135f6883/solr/0/24/score/desc#displayResult

A képre kattintva a néprajzi gyűjtemény múzeumi online katalógusa nyílik meg.

 

/ckfinder/userfiles/files/Audioguide - Várostörténeti/DALLOS-NAGY KRISZTINA_gubacsapo_muhely_furtosguba.mp3

A képre kattintva Dallos-Nagy Krisztina mesél  debreceni fürtös gubáról.

 

Szűrszabó műhely

A csapó mesterség Debrecen legkorábbi céhes ipara, céhlevelük 1398-ból ismert. A középkor évszázadaiban Debrecen – az erdélyi Szászföld mellett - a csapómesterség központja volt. A csapók készítették a szűr alapanyagát, a szűrposztót. A nyers gyapjút nagyméretű, hegedűvonóhoz hasonló íjjal verték, csapták, s az íj húrjának csapásai által vált a gyapjú tisztává, lazává, fonásra alkalmassá. A gyapjúszövet folyóvízben való ványolással, „kallózással” nyerte el tömörségét. A mesterek a kezdetektől egymás közelében telepedtek meg. A város főutcájától keletre nyíló Homok utcát a nagy számban ott élő mester után nevezték el Csapó utcának a XV. század második felében.

 

 

A szűrposztóból készült ruhákat a szűrszabó mesterek varrták. 1398-tól a csapókkal és a többi gyapjúművessel egy céhbe tartoztak, majd 1468-tól évszázadokon át a finomposztóval dolgozó szabókkal alkottak közös céhet, 1815-ben szétváltak. A mesterség a XVIII. század második felében élte virágkorát, 1760-ban 193 mester fizetett adót a városban. A XVII-XVIII. századi árszabások szerint a jó minőségű „debreceni szűr” a legdrágább áron kelt el az alföldi vásárokban.

 

/ckfinder/userfiles/files/Audioguide - Várostörténeti/KOWALSKY_gubacsapo_muhely_furtosguba.mp3

A képre kattintva meghallgatható Kowalsky hangján a tépőszék leírása.

 

 

A debreceni cifraszűr

A szűr a magyarok legősibb ruhadarabja, keleti vonásokat őrző szabásmódja szerint tizenegy téglalap alakú, egyenes vonalú darabból állították össze. Más felsőkabáttól a hátat borító nagyméretű szögletes gallérja és széles elejkihajtója is megkülönbözteti. Felöltve ritkán viselték, vállra vetve a díszesen megmunkált - selyemfonállal, bőrszironnyal kivarrt, csipkézett szélű - szűrszíj szolgált a szűr összecsatolására.

 

/ckfinder/userfiles/files/Audioguide - Várostörténeti/VRANYECZ ARTUR_gubacsapo_muhely_furtos_guba.mp3

A képre kattintva hallható, ahogy Vranyecz Artúr ismerteti a szövőszék működését.

 

A szűröket először élénk színű posztószegésekkel kezdték el díszíteni a XVIII. század végén. Hímzett változataik a XIX. század elején jelentek meg Debrecenben, de a közrendűek „mód nélkül való cifrálkodását” még sokáig tilalmazták. A sokszínű gyapjúfonallal hímzett díszítéseket a mesteremberek „virágozásnak” mondták, a szűrhímzés növényi motívumokból szerkesztett mintája után. Kezdetben a szűr vállát és oldalát, majd a hát hasítékát is hímezték, a gallér és a szűr alját azonban a helybéli szűrszabók mindvégig díszítetlenül hagyták. A debreceni cifraszűr a gazdálkodó parasztemberek, városi polgárok, a hortobágyi pásztorok megbecsült, ünnepi viselete volt.

 

Magyari Márta

A gubacsapó műhelyről részletesebben Magyari Márta írásában olvashatnak.

 

 

Jegyárak

Teljes árú belépőjegy
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
1800 Ft/fő
Kedvezményes belépőjegy (6-26 év között, 62-70 év között)
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
900 Ft/fő
6 éven aluliaknak
Ingyenes
70 év felettieknek
Ingyenes
Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek)
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
3500 Ft/ Család
Időszaki kiállítás - Teljes árú belépőjegy
600 Ft/fő
Időszaki kiállítás - Kedvezményes belépőjegy
(6-26 év között, 62-70 év között)
300 Ft/fő
Időszaki kiállítás - Családi belépő
(2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek)
1.100 Ft/család
Tárlatvezetés (a Déri Múzeumban kiállítási egységenként)
5000 Ft/Csoport

Amennyiben vendégeink tárlatvezetést igényelnek, kérjük azt a látogatás előtt legalább 2 héttel jelezzék az alábbi elérhetőségeken: +36 52 322 207 /139-es mellék

Kövess minket:

YouTube Instagram Twitter
Feliratkozás hírlvélre
Déri Múzeum - Minden jog fenntartva © 2020 - 2022
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
készítette: WebDeb.hu