HU EN
FőoldalTárgymesék – Golgota

Tárgymesék – Golgota

Munkácsy Mihály a 19. századi magyar festészet kivételes tehetségű és különleges sorsú egyénisége volt. Szülőhazája Magyarország, de képzőművészeti tanulmányai befejeztével Párizsba költözött. A művészetek fővárosában, gazdagon berendezett műtermében festette ismert szalonképeit, portréit és méltán híressé vált Krisztus-képeit. A Jézus szenvedéstörténetét feldolgozó művek közül először a Krisztus Pilátus előtt, másodikként a Golgota készült el.

 

Munkácsy Mihály: Golgota, 1884

 

Az 1884-ben befejezett kép Krisztus szenvedéstörténetének legtragikusabb részletét, a Megváltó kereszthalála előtti percek eseményeit rögzíti. Pilátus meghozta döntését és az igazság hatalmán győzedelmeskedett a hatalom igazsága. Jézust kereszthalálra ítélték.

A drámai eseményen jelen vannak vádlói, a főpapok, akik éberen figyelik, hogy megvallja-e bűnét a halálra ítélt és megtér-e élete utolsó perceiben. Jézus nem kért feloldozást, ami felfoghatatlan számukra, így felháborodva távoznak a helyszínről. Jézust követői is elkísérték a Golgotára, keresztje alatt együtt érzően várják a végkifejletet.

A két csoportot, a statikus Kálvária jelenetet és a mozgalmas tömegjelenetet a hóhér közömbös alakja és átlósan elhelyezett létrája köti össze. Előírás szerint a római katonák is nyomon követik a tragikus eseményt, feladatuk a halál beálltának igazolása és a rend fenntartása.

A kompozíció alakjai közül elsőként 1882 februárjában a Megdöbbenve címet viselő farizeus figurája készült el, majd a mellette álló főpap öltött formát, akiket Annással és Kajafással azonosíthatunk.

Később sorban születtek a tömeg egyes alakjairól készített tanulmányok, a közömbös ács alakja, a fehér lovas figurája, a kép teréből kilépő első bűnbánó alak. Néhány hónappal később Munkácsyt a tömegjelenet komponálása foglalkoztatta, majd közel egy éven át párhuzamosan dolgozott a drámai hangulatfestő elem, a mozgalmas természeti háttér megfestésén és a statikus Kálvária jeleneten. A 460x712 cm nagyságú mű a keresztre feszítés eseményét oldalnézetből ábrázolja.

Az évszázadok során formálódó ikonográfiai szabályoknak megfelelően középen a keresztre feszített Megváltó, mellette kétoldalt a felemelt fejjel ábrázolt megtért, és a makacsul leszegett fejű bűnben kiszenvedett lator alakja látható. Jézus keresztjén a Jézus Nazarenus Rex Judeorum, vagyis Jézus a Nazareti a Zsidók Királya rövidítése, az INRI felirat látható.

A Megváltó keresztje alatt helyezkednek el követői, Jézus szeggel átütött lábaira hanyatló édesanyja, Mária, az arcát eltakaró Bűnbánó Magdolna, és az átlós mozdulattal ábrázolt női figura, aki a Krisztust követő nőket szimbolizálja. A kereszt alatt a fájdalmas veszteség súlyától meggörnyedve ábrázolt evangélista, Szent János vörös köpenyes alakja tűnik fel.

A realista festészet kiemelkedő alakjaként ismert Munkácsy bibliai témát feldolgozó művei esetében is a valósághű ábrázolásra törekedett. A megfeszített test hiteles megformálása érdekében kötél segítségével saját magát is keresztre rögzítette, hogy az izmok feszülését tanulmányozni tudja.

A művet Charles Sedelmeyer műkereskedő rendelte meg a festőtől, majd a mű New York-i bemutatója után John Wanamakernek adta el 1887-ben. A Wanamaker örökösök 1988-ban átadták a Sotheby's aukciósháznak, onnan Julien Beck vásárolta meg. Tőle 2004-ben Pákh Imre gyűjteményébe került. Majd a Magyar Kormány 2018. decemberében vásárolta meg, és 2019. januárjában adta át a Déri Múzeumnak.

 

Fodor Éva Irén

Első megjelenés 2020. július 2-án a Museum.hu-n. Link

Kövess minket:

YouTube Instagram Twitter
Feliratkozás hírlvélre
Déri Múzeum - Minden jog fenntartva © 2020 - 2022
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
készítette: WebDeb.hu