HU EN
FőoldalA Hónap Érme – 2020 November

A Hónap Érme – 2020 November

A trianoni békeszerződés utáni két évtized magyar külpolitikájának legfőbb célja az ország területi integritásának minél teljesebb mértékű helyreállítása volt. A 30-as évek második felében megalakuló tengelyhatalmi szövetség felkarolta a magyar revizionista vágyakat, hogy ezzel lekötelezettjévé tegye az országot. Az 1938-as év folyamán elemeire bontott Csehszlovákiából a Magyar Királyság november 2-án visszakapta a Felvidék és Kárpátalja magyar többségű sávját, azaz számszerűsítve 11 927 km²-nyi területet, és mintegy 1 millió lakost, akiknek 86%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A döntéshez és annak végrehajtásához kapcsolódik egy emlékérem kiadása, melyet a Hónap Érmének választottunk. Kiadásának hátterét vendégszerzőnk, Iváncsó Ádám, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum történésze, a DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának PhD hallgatója mutatja be röviden.

 

A döntést és a magyar honvédség bevonulását a területen élő népek különbözőképpen élték meg. A magyarság számára az anyaországgal való újraegyesülés szó szerint határtalan boldogságot jelentett. A  szlovák lakosság csendesen, de feszülten viszonyult a régi-új helyzethez, a cseh hivatalnoki réteg elhagyta a településeket, míg a politikailag több törésvonal mentén megosztott ruszinok java pozitívan fogadta az eseményeket. Bár a csehszlovák hadsereg kivonulása és a magyar honvédség érkezése alapvetően erőszakmentesen zajlott le, a november 2-től 5-ig tartó napokban több szerencsétlen esetre is sor került. Osgyán és Honfüzesgyarmaton, valamint Köbölkút községekben a magyar és csehszlovák egységek közötti összecsapás során egy ember megsérült, nyolcan életüket vesztették.  

 

A magyar honvédség bevonulásának ünnepélyességét hangsúlyozva Horthy Miklós kormányzó 1938. november 4-én egy emlékérem adományozását rendelte el, majd az éremre jogosultak körét az 1939. évi 22. számú Honvédségi Közlönyben közzétett körrendelettel határozták meg. Ennek alapján minden olyan honvédségi és csendőrségi állományban lévő személy jogosult volt, aki részt vett a Felvidék visszacsatolt részének, vagy Kárpátaljának megszállása céljából a trianoni határnak, illetőleg a bécsi döntőbíróság által kijelölt demarkációs vonalnak az átlépésében. Ezenkívül kiterjedt az igényjgosultság mindazon seregtestek csapataira is, akik Kárpátalja megszállásában ugyan nem vettek részt, de a keleti vagy északi határok mentén felemelt létszámmal hadműveletekre voltak csoportosítva.

 

 

Az emlékérmeket 1939. június 18-án, Horthy Miklós kormányzó születésnapján adták át. Maga az érem egy 35 mm-es bronzból, vagy ritkábban hadifémből készült korong volt tartófüllel, amely egy karikával kapcsolódott a szalaghoz. Az érem elülső oldalán II. Rákóczi Ferenc balra néző domborművű képe látható, külső köriratban a „PRO PATRIA ET LIBERTATE RÁKÓCZI” szöveg olvasható, a hátoldalán „A MAGYAR FELVIDÉK FELSZABADULÁSÁNAK EMLÉKÉRE 1938” felirat szerepel. A szalag 40 mm-es, felerészben balról piros, jobbról sötétkék hosszanti sávval díszített. A színválasztás oka a Rákóczi-család címerére való utalás. Az éremtulajdonosok  parancsnokságuk által kiállított igazolványt is kaptak, ezzel hitelesítve jogosultságukat, valamint gomblyukjelvény formában elkészítették az emlékérem miniatűrjeit is.

 

Az eset precedenst teremtett, így az 1940-es második bécsi döntés után kiadták az Erdélyi, valamint az 1941-es bevonulást követően a Délvidéki Emlékérmet. Mindhárom érem egy-egy példánya megjelenik majd a tervek szerint 2021-ben nyíló Trianon kiállításon a Déri Múzeumban.

 

Leltári szám: DM VIII.85.77.1.

Fotó: Lukács Tihamér

Iváncsó Ádám–Novák Ádám

A Hónap Érme sorozatunk 2018 októberétől tart, a korábbi bejegyzéseket ide kattintva olvashatja.

Kövess minket:

YouTube Instagram Twitter
Feliratkozás hírlvélre
Déri Múzeum - Minden jog fenntartva © 2020 - 2021
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
készítette: WebDeb.hu