HU EN
FőoldalErdélyi fejedelmek – Bethlen Gábor

Erdélyi fejedelmek – Bethlen Gábor

Bethlen Gábor ifjú korában Báthory Zsigmond gyulafehérvári udvarában nevelkedett, később pedig több fejedelmet segített trónja megszerzésében harcokkal, illetve diplomáciai küldetésekkel. Bár korábban felmerült neve erdélyi fejedelemként, csak Báthory Gábor Habsburg-szövetsége nyomán lépett fel igénylőként. Bethlent 1613 őszén választották meg fejedelemnek a kolozsvári országgyűlésen – a török hadak fenyegető árnyékában.

Bethlen Gábor 1622-ben, Körmöcbányán vert tízszeres aranyforintja.

Első éveiben Erdély belső megszilárdítására törekedett: központosított fejedelmi hatalmat épített ki, ennek érdekében igyekezett növelni saját fejedelmi vagyonát. Az ipar és a kereskedelem előmozdítására merkantilista jellegű gazdaságpolitikát folytatott, s külföldi iparosokat telepített országába. Emellett próbálta kiengesztelni a szászokat, a székelyeket, hajdúkat, ugyanakkor meghatározott keretek között tartani mozgásukat. Vallási kérdésekben is türelmet mutatott. Mindezen törekvéseit első felesége, Károlyi Zsuzsanna igaz társaként segítette.

A fejedelem igyekezett fejleszteni a hadsereget is, korszerű zsoldos csapatokat szervezett nagyrészt szabad hajdúkból és székelyekből. Kezdetben próbált a szomszédaival megegyezni. Egy Habsburg intrika miatt viszont Lippát a török portának kényszerült átadni.

Bethlennek a harmincéves háború adott alkalmat a nyílt fegyveres fellépésre a császár ellen. Célja kezdettől a Magyar Királyság egységének helyreállítása volt. 1620-ban a besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, de ő nem koronáztatta meg magát. Két évvel később a nikolsburgi békében lemondott e címéről, viszont elnyerte a hét felső-magyarországi vármegyét, amelyeket élete végéig biztosított magának. Emellett megkapta a német-római birodalmi hercegi címet és sziléziai hercegségeket, később viszont elvesztette ezeket.

További diplomáciai sikerként könyvelhette el a Habsburg ellenes Protestáns Ligába való bekerülését második házassága révén, amelyet 1629-es halála miatt nem tudott kiaknázni. Halála után második feleségét, a brandenburgi választófejedelem lányát, Brandenburgi Katalint jelölte ki örököséül. Gyulafehérvári udvara a művelődés fellegvára is volt, 1622-ben református főiskolát alapított itt könyvtárral és nyomdával együtt. Szorgalmazta a diákok külföldi tanulmányait, a korszak nevesebb tudósait, művészeit hívta meg Erdélybe.

 

 

ÉREM

Bethlen Gábor 1622-ben, Körmöcbányán vert tízszeres aranyforintja.

 

Előlap:

GABRIEL – D ∙ G ∙ EL ∙ HVNGARIAE ∙ DAL ∙ CR – SCL ∙ REX ⁕

(Gabriel Dei Gratia Electus Hungariae Dalmatiae Croatiae Sclavoniae rex)

Gábor Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia választott királya

A körirat betűi között a magyar címer és Madonna Jézussal. A fejedelem jobbra néző mellképe, fedetlen fővel, balján vállára támasztott jogar.

 

Hátlap:

∙ TRANS ∙ PRINCEPS ∙ ET ∙ SICVLOR ∙ COM ∙ 1622 ∙

(Transsilvaniae princeps et siculorum comes 1622.)

Erdély fejedelme és a székelyek ispánja 1622.

Koronás négyelt címer, első mezejében magyar kettős kereszt, második mezejében nap és félhold, harmadik mezejében magyar vágások, a negyedik mezőben hét bástya és félhold. Szívpajzsban a Bethlen család címere. Lent oldalt K–B verdejegy.

Leltári szám: DFNGY 2459. (Huszár E.: 305.)

Váradi Katalin – Novák Ádám

 

Első megjelenés 2020. október 17-én a Museum.hu-n. Link

Kövess minket:

YouTube Instagram Twitter
Feliratkozás hírlvélre
Déri Múzeum - Minden jog fenntartva © 2020 - 2021
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
készítette: WebDeb.hu