Amennyiben vendégeink tárlatvezetést igényelnek, kérjük azt a látogatás előtt legalább 2 héttel jelezzék az alábbi elérhetőségeken: +36 20 499-9484
Az öreg honvédeket tulajdonképpen a Városi Múzeum első teremőreiként tartjuk számon. A Honvédegylet célja a szabadságharc és forradalom emlékének ápolása, a rokkant honvédek és hozzátartozók (özvegyek, árvák) segítése volt. Az ellátási jogosultság bizonyításához Honvédegyleti igazolványt állított ki, melyekből néhányat a Déri Múzeum történeti gyűjteménye is őriz. Ezek többsége Kutassi Imre műhelyében nyomtatott oklevelek, melyek tartalmazzák az illető egykori titulusát is. Figyelemreméltók a keretdíszben megbújó, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc győztes csatáiról megemlékező szalagszerű motívumok.
Debrecenben más településhez hasonlóan 1867-ben alakult meg a Honvédegylet a kiegyezést és a koronázást követően, amikor az uralkodó, Ferenc József szimbolikus gesztusokkal (koronázási ajándék átengedése, katonai nyugdíj engedélyezése) elismerte a volt honvédeket. A Debreceni Honvédegylet elnöke, Patay István a szabadságharc idején honvédezredesként teljesített szolgálatot, később országgyűlési képviselőként vált ismertté. Alakját számos adoma örökítette meg.
Az aradi vértanúk előtt tisztelegve rendelte el, hogy 13 volt honvéd egyenruhába öltözve minden nemzeti ünnepély alkalmával az esemény díszének emelésére csákóval és oldalfegyverrel jelenjen meg. Az öltözet a következőkből állt: „az 1848/49-ki honvédek öltözete szerint kávészín atilla piros zsinórral, kék magyar nadrág piros zsinórral, setétszürke köpenyeg fényes gombokkal, fekete csákó, elöl országcímerrel, altiszti jelvények nemzeti-szín rózsával, felül zsinór helyett nemzeti-szín szalaggal, és bakancs”. Az egyenruhát bemutató sorokat Szabó Anna Viola, a Déri Múzeum fotótörténész írásában találjuk meg, melyben a debreceni öreg 48-as honvédekről készült 1902-es fényképfelvételek története ismerhető meg. (Szabó Anna Viola: Némethi József fényképész felvételei a debreceni 48-as honvédekről. In: Magyar Kultúra magazin, 2022/3. (Huszár), 56-57.)
Ugyancsak az Egylethez köthető az aradi vértanúk emlékére állított emlékoszlop költségeinek fedezésére szolgáló széles körű adománygyűjtés megszervezése. Az emlékmű ünnepélyes felavatására 1899-ben került sor, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. A 8 méter magas obeliszket a téglagyárak környékén lévő halomra állították fel, terméskőből és vörös, sajtolt téglából építették. Az emlékmű ma Nagysándor József-emlékműként ismert, az 1849. augusztus 2-án lezajlott debreceni csata hadvezére után. Nagysándor József szintén az aradi vértanúk sorába tartozik, a szabadságharc és forradalomban való részvétele miatt kötél általi halálra ítélték, s kilencedikként végezték ki.
Teljes árú belépőjegy (Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza) | 2.800 Ft/fő |
Kedvezményes belépőjegy (6-26 év között, 62-70 év között) (Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza) | 1.400 Ft/fő |
6 éven aluliaknak | Ingyenes |
70 év felettieknek | Ingyenes |
Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek) (Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza) | 7.000 Ft/család |
Időszaki kiállítás - Teljes árú belépőjegy | 1.600 Ft/fő |
Időszaki kiállítás - Kedvezményes belépőjegy (6-26 év között, 62-70 év között) | 800 Ft/fő |
Időszaki kiállítás - Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek) | 4.000 Ft/család |
Törvényi kedvezmény - minden hónap utolsó vasárnapján https://derimuzeum.hu/tartalom/ingyenes_latogatok.pdf | |
Fényjátékkal kísért tárlatvezetés Munkácsy Terem | Belépőjegy +1.000 Ft/fő |
Hátizsákos program Egyiptomi, japán | Belépőjegy + 1.400 Ft/hátizsák |
Tárlatvezetés (a Déri Múzeumban kiállítási egységenként) | 10.000 Ft/csoport |
Amennyiben vendégeink tárlatvezetést igényelnek, kérjük azt a látogatás előtt legalább 2 héttel jelezzék az alábbi elérhetőségeken: +36 20 499-9484