Mindenütt jó, de a legjobb sehol – adta kemény öklű és sajátos „hejesírású” hőse, Fülig Jimmy szájába a szállóigévé vált kijelentést Rejtő Jenő.

Noha ő maga sohasem szeretett táncolni, Medgyessy Ferenc mindig érdeklődve figyelte a táncolók alakjait és a baráti köréhez tartozó Szentpál Olga mozdulatművészeti előadásait. Medgyessy a mozdulatokat rajzokon, szobrokon egyaránt megörökítette, egész életében foglalkoztatta a téma feldolgozása.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot bemutató kiállítási egységben számos, az aradi vértanúkkal kapcsolatos tárgyi emlék található. A tárlatra az egykori 1848–49-es nemzetőrök „vigyáznak”, akik a Debreceni Honvédegylet tagjai is voltak.

Debreceni Egyetem Pedagógia BA szakos hallgatói

A kiállítás mind a 150 műtárgyának saját története van, ám a tárlat nemcsak ezek, de otthonaik, a vidéki múzeumok megismerésére is ösztönöz - mondta dr. Angi János, a Magyar Géniusz vándorkiállítás Debrecenbe érkezésekor.

A Déri Múzeum is csatlakozik a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozathoz.

A Déri Múzeum New Yorkban

A Kagán lovasa kiállítás anyagát kölcsönözte oda tavasszal a Déri Múzeum a "Reiternomaden in Europa" (Lovas nomádok Európában) c. tárlathoz, Schallaburgba. A Debrecenből érkező leleteket Ausztriában is nagy érdeklődés övezte.

a Magyar Géniusz Vándorkiállításban

A 2020 szeptemberében Szeverényi Vajk szakmai vezetésével indult projekt fő célja, hogy az i. e. 1300-1100 közötti időszakban a mai Dél-Alföld (Békés és Csongrád-Csanád megyék) területén létrejött különböző méretű (5-460 hektár kiterjedésű), sáncokkal és árkokkal erődített települések szerkezetét, egymáshoz való viszonyát, s a településrendszer működését vizsgálja, és ezen keresztül megpróbálja rekonstruálni a késő bronzkori közösségek társadalmi és gazdasági életét. 

Magyar géniuszok a Déri Múzeumban

Több száz szál virág