HU EN
HomeExhibitionsA Piramisok országában

A Piramisok országában

A Piramisok országában
Természetrajzi Tár (2018.06.12.–2019.12.31.)

Soó Rezső (1903–1980) a magyar és egyetemes botanikatudomány egyik legtöbbet alkotó prominens alakja és a hazai biológus értelmiség közismert, véleményformáló szaktekintélye volt. Akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár, aki Debrecen, Kolozsvár és Budapest tudományegyetemein tanszékvezető professzorként működött, s egyúttal a helyi botanikus kertek igazgatója volt. A fitológus tudós három földrészt és hat évtizedet átölelő utazásai során Európa, Közép-Ázsia és Észak-Afrika számos érdekes területére eljutott, ahol a tudományos élet hivatalos feladatai mellett terepi megfigyeléseket, herbáriumi gyűjtést, valamint általános kultúra-, művészet- és művelődéstörténeti tanulmányokat folytatott. A döntően hivatalos szakmai, kisebb részben magánszervezésű exkurzióin több ezernyi dia- és fényképfelvétel készült. Ez az utazás- és tudománytörténeti szempontból egyaránt igen értékes fotókollekció – más rangos tárgycsoportok társaságában – Soó Rezső végrendelete alapján 1980-ban került a debreceni Déri Múzeum gyűjteményébe. A 2018. június 12-én megnyitott és 2019. december 31-ig látogatható időszaki kiállításon a Soó-fotótéka egyiptomi képemlékeit mutattuk be, a témához, a professzor személyéhez és a korhoz kapcsolódó változatos tárgyi anyaggal és látványos installációs elemekkel kiegészítve a digitalizált felvételek projektoros megjelenítését.

A fotóhagyaték átvétele óta eltelt közel négy évtized során most először kerültek kiállításon bemutatásra a gyűjtemény eredeti felvételei. A diahagyaték egyiptomi egysége köré felépített időszaki tárlat alapját a Soó-fotótéka elmúlt években megkezdett – jelenleg is tartó – digitalizációja képezte, ami része a Déri Múzeum természettudományi gyűjteményeit is érintő komplex múzeumi digitalizálási stratégiának. A több mint fél évszázaddal ezelőtt készített színes felvételek képi tartalmának elektronikus átalakítása tette lehetővé az egyiptomi fotógyűjtemény összetételének felmérését és a kollekciót írásos formában kiértékelő tanulmány elkészítését. A szakirodalmi, hagyatéki és gyűjteménytörténeti kutatásokat igénylő feldolgozó munka eredményeként született meg a Soó-fotótéka egyiptomi képemlékeit ismertető dolgozat, ami a Déri Múzeum 2017-es évkönyvében jelent meg jelen sorok szerzőjének tollából. E munka és Soó Rezső 1966-ban publikált útibeszámolója: “A piramisok országában” c. írásmű alapján készítettem el az időszaki kiállítás tématervét és forgatókönyvét.

 

 

A tárlaton a Soó-fotóhagyaték Egyiptomban készített felvételeiből azokat mutattuk be, amelyek véleményem szerint jól reprezentálták az 1960-as évek közepén megvalósított út céljait, elért eredményeit, valamint a nagy múltú ország természeti és épített örökségének egyedülálló értékeit. A hagyaték vonatkozó képei, a Természettudományi Közlöny hasábjain olvasható útirajz és más Soó-írások segítségével aránylag jól rekonstruálható volt a magyar tudós és neje egyiptomi utazása. Soó Rezső és felesége, Soó Rezsőné Gallé Ilona egyiptomi útjára 1965 tavaszán került sor. A hazánknál több mint tízszer nagyobb területű sivatagi országban a Nílus-völgy Kairó és Asszuán közötti szakaszát, valamint Alexandria és Port Szaíd kikötővárosok környezetét járták be. Ezeken a helyeken folytatott herbáriumi gyűjtést Soó Rezső és ezekről a helyekről származnak a hagyaték eredeti felvételei. Az egyiptomi fotógyűjtemény összesen 277 diapozitívot és 128 fotónegatívot tartalmaz, de a felvételek között színes reprodukciók, másolatok is szép számmal találhatók. Az eredeti képek alkotói kivétel nélkül Soó Rezső és felesége voltak. A felvételek többségét ismereteink szerint a professzor hitvese készítette, aki a növénytantudós utazásain rendszeres fotódokumentációs tevékenységet folytatott. A témájukban igen változatos felvételeken természeti- és kultúrtájak, sivatagi-, félsivatagi- és oázisnövények, az öntözéses gazdálkodás hagyományos nílus-völgyi eszközei, óegyiptomi műemlékek, ókori nekropoliszok, kopt keresztény templomok, régi mecsetek, művészeti múzeumok, modern épületek, korabeli utca- és városképek láthatóak. Értékesek a Szuezi-csatornát megörökítő fotók, valamint az utazás ideje alatt még javában építés alatt álló asszuáni Nagy Gátnál és a Nílus felduzzasztott vizével elöntött Philae-sziget Ízisz-templománál készült dokumentumértékű felvételek.

 

A Soó-fotóhagyaték bemutatása

 

A kiállítótér központi helyén került elhelyezésre a Soó-fotótéka teljes tárgyi emlékanyaga, így a látogató közvetlen tapasztalatokat szerezhetett a hagyaték nagyságáról és a gyűjtemény eredeti állapotáról. A diapozitívok tárolására használt régi fadobozok és fémtáskák mellett korabeli fényképezőgép, vetítőberendezés és a hagyományos filmalapú fotografálás egyéb érdekes, muzeális értékű kellékei voltak láthatóak. A digitalizált fotóállományból 30–40 felvétel – közvetlenül a hagyaték mellett – projektoros vetítés formájában került bemutatásra. A projekcióra kiválasztott felvételeket minden esetben rövid magyarázó feliratokkal láttuk el, pontosan megnevezve a kép tárgyát és témáját. Ahol lehetőség nyílt rá, a képaláírásokat igyekeztünk Soó Rezsőtől származó idézetekkel kiegészíteni, hogy a látogató a professzor útibeszámolójának előzetes ismerete nélkül is képet alkothasson a magyar növénytantudós Egyiptom-képéről. A jeles kutató 1966-os egyiptomi írásában egyaránt szólt az ország földrajzi hátteréről, természetes vegetációjáról, termesztett növénykultúráiról, történelméről, mezőgazdasági és indusztriális életéről, az emberek mindennapjairól, ezért a dolgozatából kiemelt citátumok jól illeszkedtek a témájukban hasonlóan változatos színes fényképfeltételekhez. Az így feliratozott képekben találkozott a fotókat készítő feleség, Gallé Ilona alkotása a Nílus-völgyi országról tartalmas leírást adó férj, Soó Rezső 52 évvel ezelőtt publikált művével.

 

Kiemelt installációs elemek

 

I. Egyiptomi vasúti kabin életnagyságú modellje

 

A magyar értelmiségi házaspár Egyiptomban főleg vonaton utazva közlekedett városról városra és járta be a Nílus ősi folyamvölgyének nevezetes történelmi emlékhelyeit, ezért a tárlat egyik exponált látványeleme egy korabeli egyiptomi vasúti kocsi stilizált modellje volt, amit az 1960-as évek stílusában alakítottunk ki. A kocsi matt fényű és ezüstszínű karosszériája az Egyiptomban egykor nagyobb számban futó vasúti szerelvények speciális megjelenését idézte elénk, amit a kocsi külső falán végighúzódó egyiptomi trikolór piros-fehér-fekete sávozású csíkja is igyekezett felerősíteni. A térelem két oldalán – a vasúti kocsifülke bejárata mellett – egy-egy beépített vitrin lett kialakítva, amiben egyiptomi gyűjtőhelyekről származó földtani emlékanyag kisebb gyűjteményét helyeztük el. Az ásványokat, kőzeteket és ősmaradványokat hatszög alapú és különböző magasságú kis fahasábokon (ún. ditrigonális tartótesteken) állítottuk ki, amelyek egyszerre utaltak a geometriai kristálytan bizonyos elemeire és az Egyiptomban is előforduló kiterjedt bazalttömegek speciális, oszlopos elválására.

 

 

A kocsi belső terében, az első osztályúnak kialakított kabin függönyökkel keretezett “ablakában” – nagyméretű TV-képernyőn – jellegzetes Nílus-völgyi táj volt látható, mozgó vonatról készített eredeti filmfelvétel formájában. A kupé párnázott, kárpitozott ülésein helyet foglaló múzeumlátogató így a “zakatoló” vonat megszokott hangjaira és a háttérben futó hangulatos zeneszám (Kitaro: Oasis) kellemes dallamaitól kísérve gyönyörködhetett az “ablaka” előtt elsuhanó pálmafás tájak és a lapos tetejű agyagházakból álló Nílus-menti falvak furcsa, idegenszerű látványában. A kocsi-installáció csomag- és kalaptartóin, valamint a fülke beépített belső asztalvitrinjében a sivatagi turizmus és délszaki utazás-élmény vonzó témaköreiből kiválasztott tárgyak (pl. bőrönd, utazótáska, útikönyv, képeslap, térkép, iránytű, látcső, fotóapparátus) láthatóak.

 

II. Színfokozatos domborzati térképmakett

 

A kiállítás másik fő látványeleme Egyiptom interaktív térképmakettje volt, amin gombnyomásra apró, színes ledlámpácskák villantak fel, jól láthatóan jelezve a Soó-házaspár egyiptomi útjának állomáshelyeit, a felkeresett városokat. A modell kartográfiai alapját egy SRTM-alapú Egyiptom-kivágat képezte. A falra szerelt világító makett előtt elhelyezett vitrines és álfiókos asztalon Soó Rezső pár személyes relikviája volt kiállítva, néhány kisebb méretű természeti tárgy és óegyiptomi régiség társaságában. Utóbbiak indirekt módon – a dolgozóasztal-enteriőr részeként – mint a művészetre fogékony professzor egyiptomi tanulmányainak fiktív vizsgálati tárgyai jelentek meg.

 

A kiállítás tárgyi anyaga

 

I. Természetrajzi tárgyak

 

A Soó-fotóhagyatékot és az expozíció fent ismertetett installációs elemeit a bemutatott területhez szorosan kapcsolódó gazdag természetrajzi tárgyegyüttes egészítette ki, ami néhány kiragadott példán keresztül az afrikai kontinens északkeleti részén fekvő ország geológiai, botanikai és zoológiai értékeit volt hivatott reprezentálni. A bemutatásra szánt kis földtani-gyűjtemény a Nílus-völgy, a folyót két oldalról kísérő sivatagos területek és tengerparti régiók tipikus kőzet-, homok- és üledékmintáiból adott szerény válogatást. A vasúti kocsi-installáció két külső vitrinjében elhelyezett ásványok, kőzetek és ősmaradvány-leletek az ország nagyobb tájegységeinek geológiai felépítéséről és az egyes lelőhelyek ősföldrajzi viszonyairól tanúskodtak, míg a kiállításba kerülő bányászati termékek a kőolaj, a vasérc, a foszfát és a tengeri só fontosabb kitermelési helyeiről szolgáltak információval. Az ország területének jelentős részét elfoglaló Líbiai-sivatag különböző pontjairól előkerült homokmintákat kisebb vitrinben önállóan mutattuk be. A keletkezési körülményeik miatt eltérő összetételű, különféle szemcseméretű és változatos színvilágú homokmintákat vékony üveghengerekben állítottuk ki. A mellettük elhelyezett sematikus térképen pontosan feltüntettük a kiválasztott minták származási helyeit.

 

 

Egyiptom élővilágát sajátos átmenetiség jellemzi, ami az ország földrajzi helyzetével, fekvésével magyarázható. A Mediterráneum délkeleti peremén, Afrika és Ázsia határán, a trópusi és mérsékelt éghajlati övek találkozásánál elterülő zonális sivatagi éghajlatú ország természetes növény- és állatvilágában egyaránt megtalálhatóak afrikai, ázsiai és európai elemek, ami rendkívül érdekessé teszi a Nílus-völgy és a nagyobb sivatagi oázis-csoportok elsőre talán szegényesnek tűnő, ám alaposabb vizsgálatok után már színesebbnek mutatkozó flóráját és faunáját. A kiállítás botanikai és zoológiai részei Egyiptom nem túl fajgazdag, ám annál izgalmasabb növény- és állatvilágából villantottak fel néhány jellegzetes taxont. Az Egyiptomból, illetve az ország közvetlen környezetéből származó növények préselt és szárított példányait a kiállítótér folyosói részén helyeztük el. Az álló téglalap-alakú herbáriumi lapokat úgy komponáltuk össze, hogy a tárgyak vizuálisan egy látványegységet, egy lépcsőzetes félpiramist alkossanak. A nagyobb méretű növényi exsiccatumok (pl. szárított termések) a terem ablakai mellett kialakított hosszú, mennyezetig érő vitrinekben kerültek elhelyezésre, az egyiptomi állatvilág jellegzetes képviselővel egyetemben. A helyi fauna szárazföldi és tengeri képviselőit gerinctelen és gerinces állatok preparátumaival, valamint alkoholos zoológiai készítmények és kisebb-nagyobb csontmaradványok segítségével mutattuk be.

 

II. Nem természetrajzi jellegű tárgyak

 

Bár a bemutatott műtárgyak túlnyomó része (kb. 85–90 %-a) természetrajzi vonatkozású volt, a tárlaton kisebb arányban helyet kaptak autentikus egyiptomi régiségek is. Az utóbbi csoportot néhány olyan művészi kidolgozású állatfigura képviselte, amelyek a szaiszi korra jellemző egyiptomi természetábrázolás és kultikus állattisztelet jegyében készültek. A bronzból és különféle természetes anyagokból (égetett agyagból, kőből, fából) előállított miniatűr szobrok az egyiptomi fauna jellegzetes és jól ismert képviselőit: bogarakat, madarakat, emlősöket ábrázolják. A kis méretű tárgyakat Déri Frigyes óegyiptomi gyűjteményéből válogattuk. A szobrocskák nem önállóan funkcionáló műtárgyakként, hanem a térképfal előtt elhelyezett íróasztal-enteriőr dekorációs és szemléltető elemeiként jelentek meg.

 

 

Összefoglalás

“A piramisok országában” c. időszaki kiállítás, a hozzá kapcsolódó saját szerkesztésű kiadványok, valamint a tárlatot kísérő múzeumpedagógiai foglalkozások véleményünk szerint hozzájárultak Egyiptom földrajzi környezetének, élővilágának, történelmének, épített örökségének és kulturális emlékeinek jobb megismeréséhez, megismertetéséhez. A kiállítás közvetett formában kapcsolódott a Déri Múzeum óegyiptomi gyűjteményét bemutató állandó kiállítási egységhez, amit az időszaki tárlat helyének tudatos megválasztásával igyekeztünk kihangsúlyozni. A természetrajzi expozíciót közvetlenül az egyiptomi halotti kultusz témáját látványos formában körüljáró állandó kiállítás melletti térben építettük fel, így a két egység tárlatvezetési és múzeumpedagógiai szempontból egyaránt összekapcsolhatóvá vált. A tárlat segítségével több látogatói korosztály felé közvetíthető volt Egyiptom és az észak-afrikai forró sivatagok természeti világa, különös tekintettel a Nílus-völgyi ország földtani, botanikai és zoológiai érdekességeire. A kiállításhoz speciális múzeumpedagógiai foglalkozásokat, tárlatvezetéseket, tematikus előadásokat szervezünk, amelyek révén a Déri-gyűjtemények bejárási útvonalába eső tárlat fenntartási ideje alatt jelentős látogatószámot sikerült elérni. A célcsoportok között kiemelt helyen az általános és középiskolás diákok szerepeltek. Az iskolai csoportokat elsősorban múzeumpedagógiai foglalkozások révén ismertettük meg az időszaki kiállítással, míg a felnőtt korosztály számára rendhagyó tárlatvezetésekkel és mélyebb tudományos tartalommal bíró előadásokkal igyekeztünk vonzóbbá tenni a kiállítást.

Mező Szilveszter

 

A kiállításról bővebben A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2020-as számában olvashatnak a 157–168. oldalakon.

Jegyárak

Teljes árú belépőjegy
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
1800 Ft/fő
Kedvezményes belépőjegy (6-26 év között, 62-70 év között)
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
900 Ft/fő
6 éven aluliaknak
Ingyenes
70 év felettieknek
Ingyenes
Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek)
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
3500 Ft/ Család
Időszaki kiállítás - Teljes árú belépőjegy
600 Ft/fő
Időszaki kiállítás - Kedvezményes belépőjegy
(6-26 év között, 62-70 év között)
300 Ft/fő
Időszaki kiállítás - Családi belépő
(2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek)
1.100 Ft/család
Tárlatvezetés (a Déri Múzeumban kiállítási egységenként)
5000 Ft/Csoport

Amennyiben vendégeink tárlatvezetést igényelnek, kérjük azt a látogatás előtt legalább 2 héttel jelezzék az alábbi elérhetőségeken: +36 52 322 207 /139-es mellék

Follow us:

YouTube Instagram Twitter
Subscribe to our newsletter
Déri Múzeum - all rights reserved © 2020 - 2022
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
created by: WebDeb.hu