HU EN
FőoldalRólunkRégészeti gyűjtemény története

Régészeti gyűjtemény története

 

            A debreceni, majd a Hajdú-Bihar megyei területekhez kötődő Régészeti Gyűjtemény léte közvetlenül kapcsolódik a debreceni Városi Múzeum, majd később a Déri Múzeum történetéhez. Az 1906–1911 közötti években Zoltai Lajos múzeumőr a bekerülés időrendje szerint írta be a muzeális tárgyakat az ún. Szaporulati Naplóba. 1911 után a régészeti tárgyak a IV. számmal jelzett egységbe kerültek, ami a földből előkerült vagy vásárolt muzeális tárgyakat foglalta magába.

1953-ban vált önállóvá a Régészeti Gyűjtemény, melynek gyűjtőköre Hajdú-Bihar megye egész területére kiterjedt. A Déri Múzeum állományában dolgozó három régész és egy gyűjteménykezelő munkája révén folyamatosan növekedett a gyűjtemény, ami az 1987. évre elérte az 58.000 darabot.

            A 1990-es évektől a nagy felületű régészeti feltárások eredményeként sokszorosára nőtt a Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye. Elsősorban az ásatások rendszeréhez igazított nyilvántartás szerint a nem tárgyi jellegű információkat rögzítő adattárolás külön egységét képezi a Régészeti Gyűjteménynek, a hagyományos tárgyak száma pedig meghaladja az 1 milliót. Ma is folyamatosan növekszik a Régészeti Tár adat- és tárgyi gyűjteménye. Maga a tárolás–gondozás–feldolgozás külön épületegységben, ún. régészeti bázisműhelyeken történik. Jelenleg három ilyen jellegű épületünk van Hajdú-Bihar megyében: kettő Debrecenben, egy Polgáron.

            A Déri Múzeum Régészeti Gyűjteményében nemzetközi, sőt világhírű leletek és leletegyüttesek is találhatóak. 1907-ben, Hajdúsámson határából került elő a 13 darabból álló bronzkincs, ami formájára, kivitelezésére és díszítésére nézve páratlan leletegyüttes ebből a korból. Azóta „hajdúsámsoni bronzkincs” néven minden Európa bronzkorával foglalkozó atlaszba bekerült, „fémmegmunkálási horizontot” neveztek el róla és így méltán tartjuk világhírűnek. Hasonló hírnévre tett szert az 1963-ban, Hencida mellett előkerült, 12 aranylemezből álló, rituális rendeltetésű középső rézkori aranykincs.

Az utóbbi évtizedek nagy felületű földmunkáival járó beruházások megelőző régészeti feltárásaiból is előkerültek nemzetközi figyelmet érdemlő leletek és jelenségek. Legutóbb 2018-ban, Derecske közelében, egy teljes lamellás páncélzatot magában foglaló lovasharcos temetkezése került napvilágra a kora avar korból.

            A Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye a folyamatos, nagyarányú gyarapodás mellett rugalmasan igazodik a régészeti adatgyűjtés és tárolás–feldolgozás rohamosan átalakult és változó feltételeihez (fém, fa, textil stb. tárolása és állagmegóvása, raktárak felépítése, laboratóriumi vizsgálatokhoz gyűjtött föld és egyéb jellegű minták, térinformatikai adatrendszerek feltöltése és működtetése stb.).

 

Készítette: Hajdú Zsigmond

Kövess minket:

YouTube
Feliratkozás hírlvélre
Déri Múzeum Régészeti Tár - Minden jog fenntartva © 2020 - 2022
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
készítette: WebDeb.hu