HU EN
FőoldalÉrdekességekDebrecen legrégibb épületei

Debrecen legrégibb épületei

Debrecen legrégibb épületének a Széchenyi utca 6. szám alatti udvari árkádos, földszintes házat tartják, amely az 1690-es években épült.

 

Debrecen legrégibb fennálló háza

 

Az elmúlt évek városban zajló régészeti feltárásai azonban a 17. századtól sokkal régebbi épületeket hoztak a felszínre. Ezeket azonban ma már nem lehet megtekinteni, mivel helyükön raktárépület, társasház, vagy mélygarázs áll. 

2018 novemberében megelőző feltárást kezdtünk a Debrecen, Kishatár u. 17261/29 hrsz-ú ingatlanon. A lelőhely különlegessége az volt, hogy a növényzet eltávolítása után a római császárkor szarmata időszakából (3-4. század) származó régészeti jelenségek foltjai már a humuszban láthatóvá váltak. Ez azt mutatja, hogy a szarmaták óta napjainkig eltelt időszakban a terület lakatlan volt, mezőgazdasági művelés sem folyt rajta. A feltárt terület nyugati sarkában került elő egy földbe ásott veremház gödrének részlete.

 

Szarmata kori veremház gödrének részlete

 

Sajnos a veremházat nem sikerült teljesen kiásni, mert területének kb. egyharmada északi irányban kilógott a feltárt területről. A szerkezete azonban így is rekonstruálható, mivel a tetőszerkezetet tartó két cölöp helyét megtaláltuk a ház közepén. A veremház gödrének alapterülete kb. 450×450 centiméter lehetett, kb. 30 cm mélyen ásták bele az altalajba és cölöpökön nyugvó sátortető fedhette.

 

Szarmata kori veremház szerkezetének rekonstrukciója

 

Délnyugati sarkába egy nagyméretű méhkas alakú gödröt ástak. Hossztengelye északkelet-délnyugat tájolású volt, a gödörben tüzelőberendezés (kemence) nyomai nem látszottak. 

2018 októberében feltárást végeztünk a Debrecen, Antall József u. 16.-22. szám alatti ingatlanon. A népvándorláskor avar időszakából (6-8. század) egy veremházat és egy gödröt tártunk fel. A veremház gödre 450×350 cm alapterületű volt, 20-30 cm mélyen ásták bele az altalajba. Északkelet-délnyugat irányú hossztengelyének végeibe 1-1 darab 60 cm mély cölöplyukat ástak.

 

Avar kori veremház gödre

 

Ezekbe állíthatták az ágasfákat, amikre egy szelemengerendát helyeztek. A szelemenen nyugodott a ház tetejének faszerkezete.

 

Avar kori veremház szerkezetének rekonstrukciója

 

A veremház gödrében kemence nyomát nem találtunk, de később beleástak egy nagyméretű ovális gödröt.

2005 februárjában kezdődött el a feltárás a Széchenyi utcai Igazságügyi Negyed területén. Először a Fellebbviteli Főügyészség, majd az Ítélőtábla, végül a mélygarázs területén folyt ásatás. A feltárt terület keleti szélén került elő egy 10. század körül használt veremház, valamint egy hasonló leleteket tartalmazó gödör és egy külső kemence. A ház gödre 340×290 cm alapterületű volt, 30 cm mélyen ásva az altalajba.

 

10. századi veremház gödre

 

Hossztengelye kelet-nyugat tájolású volt, északkeleti sarkában az oldalfalaktól távolabb rakták az agyagba vájt kemencét, aminek boltozata beszakadt. A patkó alakú kemence 3-4 cm vastagon vörösre égett belső tűztere 40 cm hosszú és 30 cm széles volt. Platnijában leletanyag (kerámia, állatcsont) nem volt.

 

10. századi veremház kemencéje

 

A ház másik három sarkába cölöplyukak voltak ásva. A negyedik cölöplyuk a kemence mellett, az északkeleti saroktól kb. 1 méterre volt.

 

10. századi veremház felszínrajza

 

A sarkokba ásott cölöplyukak és a ház falától beljebb kialakított kemence miatt valószínű, hogy a veremház oldalait hasított gerendákkal fedték be, amiket a cölöplyukakba állított függőleges cölöpök tartottak.

 

10. századi veremház szerkezetének rekonstrukciója

 

A bemutatott veremházak nem olyan látványosak, mint a Széchenyi utcai 6. szám alatti egykori kalmárház. Ezek csak földbe ásott nagyméretű négyszögletes vermek, amiket különböző tetőszerkezetekkel befedtek. A feltárt veremház laikus szemmel csak egy sekély gödör, amibe kisebb lyukak vannak ásva. Egy régésznek azonban az egykori emberi élet bizonyítékai. Nem biztos, hogy mindegyikben laktak, esetleg gazdasági célokra, valamilyen műhelyként is használhatták őket. 

 

Felhasznált irodalom

Madaras László: Az avar ház. In: Építészet az Alföldön I. Szerkesztette: Novák László, Selmeczi László. Nagykőrös 1989, 23–33.

Nagy Margit: Az i. e. I – i. sz. V. század. In: Hódmezővásárhely története I. Főszerkesztő: Nagy István, Hódmezővásárhely 1984, 189–228.

D. Szabó László: 10. századi veremház Debrecen belvárosában. DMÉ 2011/12. Debrecen 2012, 127–141.

 

Készítette: D. Szabó László

Kövess minket:

YouTube
Feliratkozás hírlvélre
Déri Múzeum Régészeti Tár - Minden jog fenntartva © 2020 - 2022
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
készítette: WebDeb.hu