HU EN
FőoldalKiállításokA Csillagos Ég Lakói Fejezetek a temetkezés és a halotti kultusz történetéből

A Csillagos Ég Lakói Fejezetek a temetkezés és a halotti kultusz történetéből

A Csillagos Ég Lakói Fejezetek a temetkezés és a halotti kultusz történetéből
A Halál egyetemes kultúra- és világalkotó tényező az emberi gondolkodásban. A földbe került tárgyak és adatok alapján jól lehet rekonstruálni a különböző történeti időben élt emberek szimbolikus elképzeléseit a halotti kultuszról, túlvilágról, lélekvándorlásról

Ezek a jelenséget egyértelműen vonatkoznak a ma és a jövőben élő emberek életére és világára is.

 

         A kiállítás az egyik legfontosabb, ugyanakkor gyakran tabunak számító örök emberi témát, az elmúlást, és az ahhoz való viszonyulást mutatja be Hajdú-Bihar megyében a Kr. e. 6000 – Kr. u. 1000 közötti időszakban, valamint Déri Frigyes egyiptomi gyűjteményére alapozva az ókori Egyiptomban. Az egykor vidékünkön élt különböző népcsoportoknál és az ókori egyiptomiaknál egyaránt a halállal és túlvilággal kapcsolatos jelenségekbe, hiedelmekbe igyekszik bevezetni a Látogatót a Déri Múzeum gyűjteményében szereplő különleges, egyedi, illetve a kiállítás tematikájába leginkább illeszkedő tárgyakon keresztül. A válogatásba a 20. század hajnaláról és a legújabb megyei ásatásokról származó leletek esetenként új környezetbe és értelmezési keretek közé kerültek.

A kiállítás és a hozzá kapcsolódó katalógus tehát egy „labirintusszerű” séta a Halál egyetemes világában a Hajdú-Bihar megye területén feltárt régészeti leletek és a Déri-gyűjteményben lévő egyiptomi tárgyak alapján.

 

         A kiállítótér adottságaihoz igazodva installációs eszközökkel a „Halál Országa” jelenik meg. A téglalap alakú, 274 m2 nagyságú kiállítóteret hosszanti tengelyében két oszlop alátámasztással egy galériarész felezi meg mind hosszában, mind magasságában. Ebben a teremben a beépített mesterséges világszimbólum három fő elemből áll: téli erdő közepén egy tisztás, felette a csillagos ég – a tér közepén egy életfa, melynek belsejében egy kerek szentély van – a szentélyből lépcső vezet fel a galéria részben berendezett, égben lévő egyiptomi sírkamrába. Ez a „hármasság” olyan mesterséges egységet képvisel, amelyben jól lehet érzékeltetni a Halál legmeghatározóbb szimbólumait a maguk térbeli összefüggésében (Alvilág, Másvilág, lélekutazás, emlékezet stb.). A kiállítás egészében a hármas felosztás nagy szerepet kapott az egyes egységek gondolati tagolásában és eszközfelosztásában is, de nem kizárólagos jelleggel, mert az emberi gondolkodásban a számmisztika sokszor játszott kiemelt szerepet, de sosem csak egyféle volt. A különböző korok emberének világképei rengeteg vonásban hasonlítanak egymásra, teljesen azonosak mégsem lesznek.

A címadó kifejezés – „A Csillagos Ég Lakói” – az egyiptomi Halottak Könyvéből való, és így közvetlenül a harmadik egységben, az égben lévő egyiptomi sírkamrához köthető. Ennek ellenére az egész kiállítást összefogó címként szerepel, mert arra az általános tényre utal, ami szinte minden történeti kor hagyományrendszerében valamilyen formában jelen van, hogy az élők a halottaik lelkét a csillagos égen képzelik el, sokszor azonosítva egy-egy csillaggal.

         A terem alján téli erdős ligetben sétálva találkozunk az elmúlt 7500 évből jó néhány történeti kor régészeti emlékanyagán keresztül a halállal kapcsolatos elképzelések egy-egy nagyobb témájával. Ez az időbeli körsétánk a bejárattól balra az újkőkor középső időszakával kezdődik és jobbról a honfoglaló magyarok töredékes jurtás életképével ér véget. A közben érintett történeti korokon át három fő téma mentén vizsgálhatjuk a Halállal kapcsolatos tényezőket a Hajdú-Bihar megye területén előkerült régészeti leletek és adatok alapján. Az első téma a lakóhelyek és temetkező helyek viszonyát vizsgálja az újkőkor és a rézkor időszakában. Három lépésben az a folyamat tárul fel, hogy az újkőkori telepeken a lakóházak közelében vagy azok szemetes gödreiben (pythos-os sírba tétel) történő temetkezéstől a telepen belüli elkülönített néhány síros temetkezőhelyeken át hogyan jutunk el a rézkorban a telepen kívüli rendezett temetőkig. E temetőkben már a társadalmi hierarchia is tükröződik a mellékletadásnál és a sírok egymáshoz való viszonyában is (középen a főnöki pár és körülöttük a kísérők több gyűrűben).

         A másik nagy témakörnél a temetkezési formák különülnek el a bronzkor időszakából származó temetők alapján. A rézkor vége – bronzkor elejéről származó keleti eredetű kurgánok népessége – olyan máig megmaradt emlékműveket (földpiramisokat) hagyott az Alföldön, melyek a táj meghatározó sajátosságai közé tartoznak. Ezek a halomsírok összetett jelentésű emlékművek és szakrális találkozóhelyek is egyben. A későbbi bronzkori temetők alapján a hamvasztásos és a csontvázas rítusú temetkezéseket láthatjuk. A hamvasztásnál a máglyára vezető előkészítő halotti rítust az égetéssel és az azt követő urnás szertartások bemutatását egy 29 perces filmmel is szemléltetjük. A csontvázas temetkezéseknél bábukkal jelenítettünk meg egy halott búcsúztatást és rekonstruáltunk egy rönkkoporsós temetkezést is. 

A vaskori szkíták megyénkben nem rég feltárt temetőjében vegyes rítust figyelhettünk meg, amely azt mutatja, hogy egy nép hagyományrendszerében a hamvasztásos és a csontvázas temetkezés rítusa egyszerre lehetett jelen.

         A harmadik témakörben a halotti kultusz fő elemeit az avar és a honfoglaló magyar temetkezési emlékeken és szokásokon keresztül mutatjuk be. Ennek egyik meghatározó összekötő eleme a lélekvándorlás hitén alapul, az ún. trepanált (lékelt) koponyák kultusza, valamint különböző állat- és madár alakú amulettek és más viselethez köthető tárgyi mellékletek a lélek valamelyik formájának a lakóhelyére, utazására, vagy más létezési állapotára utalnak. Több tárgy köthető a sámánizmushoz (pl. a csontból faragott bagolyfejes botvég). A gazdag melléklettel ellátott avar előkelő harcos a lovával együtt kelt útra a túlvilág felé. A jurta belsejében felravatalozott magyar harcost a családja búcsúztatja.

         A kiállítás másik alapelemét az erdő közepében lévő életfa szimbólum jelenti. Kívülről mocsári tölgy képét mutatja, amelynek ágai az égbe nyúlnak. Belsejében egy kerek henger alakú szentélybelsőt alakítottunk ki. Mi „Halál Szentélyének” neveztük el ezt a teret, mely közvetlenül nem hasonlít egyetlen történeti időből ismert formára sem, de nem is idegen azoktól. Benne szemmagasságban 4 fülke mélyed be, melyekben hiteles régészeti tárgyak láthatóak kiemelt szerepben. Egyikben vörös okker festéket tartalmazó újkőkori edény a mindenkori halotti búcsúztatás, útjára bocsátás szertartására utal. A bejárat másik oldalán lévő fülkébe egy múlt századi feliratos fejfa az emlékezés, emlékműállítás egyetemes formáját jeleníti meg. A két másik fülkében a Déri Múzeum Régészeti Gyűjteményének két leghíresebb és talán legértékesebb leletegyüttese látható. A rézkori hencidai aranykorongok és a bronzkori hajdúsámsoni bronzkincs istenekkel és természetfeletti lényekkel való folyamatos kapcsolattartás kellékeként (áldozati ajándék) szerepelnek itt. Egyben a másvilágra költözött ősökkel való érintkezésnek is a záloga. A kis kerek szentély mértani középpontjában a pocsaji agyag kocsimodell kapott helyet azzal a célzattal, hogy a Halállal kapcsolatos egyetemes elképzelések lényegéből az általunk legjellemzőbbnek gondolt „utazást egyik világból a másikba” jelképezzük vele. Ez a mesterséges szentélytér invitál a világ három vertikális szintjére. A padlón látható vulkáni láva az Alvilágra, míg a piros színnel festett belső az evilágra, majd ívesen a fa belsejéből induló lépcső az égi világra utal. Maga az Életfa is a világ hármasságát jelképezi: gyökere az Alvilágba nyúlik le, a törzse e világban van, míg az ágai az Égi Világba visznek fel.

         A kiállítás harmadik fő elemét a galérián megépített egyiptomi sírkamra jelenti. Ide a Halál szentélyéből nyíló belső lépcsőn lehet felmenni. Ott labirintusszerű bejáraton keresztül lehet bejutni a hat kiállító fülkével tagolt sziklasírba. A sírkamra kialakításában, főleg annak belső festésében és díszítésében igyekeztünk követni az egyiptomi Újbirodalom korának sírkamra festési gyakorlatát. Különböző helyekről válogatott képek és feliratok igazodnak a sírkamrák ikonográfiájához, a szövegek pedig a fülkékben kiállított tárgyak témájához. A Déri Frigyes hagyatékból származó egyiptomi tárgyakból választottunk fegyvereket, írnokszobrokat, templomi szertartás kelléktárgyait, istenszobrokat, sírsztéléket és usébti szobrokat. A sírkamra középvonalában elhelyezett két szarkofág teszi teljessé a termet.

Ha a látogató végigmegy e kiállítás három egységén, úgy a Halál élményének különböző szintjeivel találkozhat. Ebben segítenek azok az eszközök, melyek a látvány mellett kiegészítik a kiállítást (film, zene, terepasztal, műtárgymásolatok, stb.)

 

         A kiállítás egészében törekszik arra – a kiállítást látogatók nagy többségének kedvéért, hogy vizuális úton adja át a kívánt ismeretanyagot, de az információs pultok segítségével a mélyebb, kiegészítő ismeretekre vágyó, illetve szakmai közönség is kielégítő információkat kaphat a bemutatott leletek történelméről. A kiállítás struktúráját tekintve minden érintett korszak három egységre tagolódik: a temetkezés vagy sír bemutatása, a sírmellékletek (műtárgyak) vitrines bemutatására, illetve a kapcsolódó interaktív elemekre. Az interaktív fiókba helyezett tárgymásolatokkal azok igényeit szeretnénk kiszolgálni, akik szeretik kézbe venni a múlt tárgyi emlékeit (másolatait), valamint gondolva azokra a speciális igényű látogatókra (látássérültek), akik nem láthatják a leleteket.

 

Készítette: Hajdú Zsigmond
 

Jegyárak

Teljes árú belépőjegy
600 Ft/fő
Kedvezményes belépőjegy
(6-26 év között, 62-70 év között)
300 Ft/fő
6 éven aluliaknak
ingyenes
70 év felettieknek
ingyenes
Családi belépő
(2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek)
1.200 Ft/család
Tárlatvezetés
3.000 Ft/ csoport

A fizetés módja: készpénz. SZÉP kártyát, utalványt nem fogadunk el.

Kövess minket:

YouTube
Feliratkozás hírlvélre
Déri Múzeum Régészeti Tár - Minden jog fenntartva © 2020 - 2021
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
készítette: WebDeb.hu