HU EN
FőoldalKiállításokFöld alatti Debrecen

Föld alatti Debrecen

Föld alatti Debrecen
A „Föld alatti Debrecen” című kiállításban a városunk területén történt feltárások eredményeit mutatjuk be. 2003 óta több mint húsz helyszínen, összesen közel 4 hektárnyi területen folyt megelőző feltárás, vagy régészeti szakfelügyelet.

 A kiállított tárgyak a mindennapok emlékei, az egykor itt élt emberek viseletét rajzokon mutatjuk be. A rajzokon és a padlófestményen látható tárgyak Debrecenben és környékén kerültek elő, többségük a vitrinekben is megtekinthető.

A kiállítás több korszakot emel ki a régmúltból. A város területéről eddig ismert legkorábbi régészeti emlékek az újkőkor középső időszakából (Kr. e. 5400 - 5000) származnak, a város nyugati szélén folyó Tócó völgyéből. A belvárosban azonban „csak” a rézkor időszakából (Kr.e. 4500 - 2700) származnak az első leletek. Az első vitrinben kiállított tárgyak a rézkori hétköznapokat mutatják be: edények, csont és kőeszközök, valamint a fémművesség első emlékei: a rézcsákányok. 

A második nagyobb időszak a bronzkor késői szakasza (Kr. e. 1400 - 900). Debrecen környékén ekkor a fejlett fémművességgel rendelkező Gáva-kultúra népessége élt. A belvárosi lelőhelyek mellett, egy Alsójózsán feltárt késő bronzkori falu leletanyagából válogattuk ki a bemutatott edényeket, használati tárgyakat. A város körül közel hetven bronzkincs került eddig elő, amelyekből több tárgy is látható a vitrinben.

harmadik időszak a Kr. u. 1. századtól kezdődő szarmata kor, amikor a keletről beköltöző szarmata törzsek (jazigok, roxolánok, alánok) éltek az Alföldön. A Fekete-tenger vidékéről származó nép falvai a 4. századra sűrűn benépesítették a Tiszántúlt. A bemutatott használati tárgyak, ékszerek a mai belvárosban, a Bethlen utcán talált településről, egy Tócó mellett feltárt faluból és temetőből, valamint a Széchenyi utcán előkerült szarmata kori sírból származnak.

A negyedik időszak az Árpád-kor. A honfoglalás utáni időszak legkorábbi emlékei a Széchenyi utcán, a Debreceni Ítélőtábla építését megelőző régészeti feltárások során kerültek elő. A 10. századi leletanyagot tartalmazó földbe mélyített ház a debreceni városi régészet egyik szenzációja. Ez a veremház és környezete a kiállítás központi részeként egy terepasztalon látható, bemutatva a 10. században itt élt emberek mindennapjait.

Két vitrinben mutatjuk be a középkori és újkori Debrecen jellegzetes használati tárgyait. A középkori tárgyak vitrinjében a kiváló állapotban előkerült nagycserei vaseszközlelet mellett, olyan edények láthatóak, amelyek zöme a belvárosi feltárások során került napvilágra. Az újkori edények mellett a híres debreceni cseréppipák is helyet kaptak. A várost többször kifosztó Habsburg, török és magyar hadak emlékei azok az ólomlövedékek, amelyek a leggyakoribb fémleletek ebből a korszakból.

 

Készítette: D. Szabó László

 

Álmodó magyarok – Történetek Debrecen irodalmából

 

A Déri Múzeum állandó irodalmi kiállítása nem Debrecen irodalomtörténetét mutatja be, hanem néhány, jellegzetes és máig ható csomópontot emel ki. Egyrészt azért mert ötszáz év történetét nem tudjuk tárgyak segítségével bemutatni – a kéziratokról, dokumentumokról és ábrázolásokról készült másolatok nem adnának többet egy könyvnél –, másrészt az ilyen hosszú időszak alatt fölhalmozódó információkat, adatokat a közönség nem tudná befogadni. Tovább

Kövess minket:

YouTube
Feliratkozás hírlvélre
Déri Múzeum Régészeti Tár - Minden jog fenntartva © 2020 - 2021
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
készítette: WebDeb.hu