AZ INDIAI-ÓCEÁN FRANCIA „VILÁGÍTÓTORNYA”

2025. november 12. (szerda) 16.30

AZ INDIAI-ÓCEÁN FRANCIA „VILÁGÍTÓTORNYA”

Reflektorfényben: Réunion

Mező Szilveszter főmuzeológus vetített képes előadása

Helyszín: Déri Múzeum, Díszterem

Belépőjegy: 1000 Ft/fő

KultKredit-program

AZ INDIAI-ÓCEÁN FRANCIA „VILÁGÍTÓTORNYA”

Reflektorfényben: Réunion

Réunion – ez a Francia Köztársasághoz, s ennél fogva az Európai Unióhoz tartozó kicsiny trópusi szárazulat kék bolygóotthonunk déli féltekéjén, hazánktól légvonalban is több mint 8 ezer kilométerre található, az Indiai-óceán délnyugati sarkában. A keletről szomszédos Mauritiusszal és a valamivel távolabb fekvő (és szintén Mauritiushoz tartozó) Rodriguezzel együtt Réunion is az ún. Mascarenhas-szigetcsoport tagja.

A szigetet az India felé vitorlázó portugál hajósok fedezték fel, de a tényleges birtokbavétel a később megérkező franciák nevéhez fűződik. Réunion (korabeli nevén Île de Bourbon) kolonizációja elválaszthatatlanul összefonódott a nyugati nagy szomszéd, Madagaszkár gyarmatosításával. Bár más európai nagyhatalmak, így például Anglia is szerette volna megkaparintani a közlekedésföldrajzilag rendkívül kedvező fekvésű szárazulatot, a sziget végül a franciák kezén maradt.

A francia tengerentúli megye státuszát élvező békés déltengeri szigeten jobbára nyugodt mederben folyik az élet, ritka a világsajtó címoldalára kívánkozó szenzáció. Az etnikailag hihetetlenül tarka lakosságot anyaországi francia, malgas, fekete-afrikai, indiai, kínai és egyéb népességelemek sajátos keveredése jellemzi. Hasonlóan sokszínű képet látunk akkor is, ha vallási tekintetében vizsgáljuk meg Réunion társadalmát. A városok utcáin, terein békésen megférnek egymás szomszédságában a keresztény és hindu templomok, a buddhista pagodák és karcsú minaretjeikkel az égre meredő mohamedán mecsetek.

A kevéssel 3 ezer méter fölé magasodó sziget gigantikus természet alkotta „világítótoronyként” emelkedik ki az Indiai-óceán sós habjaiból. A szigetet dinamikus vulkáni folyamatok hozták létre, amelyek napjainkban is aktívan formálják Réunion felszínét, domborzatát. A keleti szigetfélen tornyosuló Fournaise-vulkán a közeli múltban is több alkalommal kitört, veszedelmes lávafolyamokat indítva az alacsonyabban fekvő területek és az óceán irányába. E távoli sziget első magyar látogatója vélhetően Benyovszky Móric volt, ám az ő itteni szerepéről nagyon keveset tudunk. Jóval ismertebb Zilahi Kiss Lajos ténykedése, aki egy francia cukornádültetvény alkalmazottja volt.

Réunion geológiai és biodiverzitási forró pont is egyben. A flóra és fauna nagyszerű változatosságban jelenik meg a sziget eltérő habitusú tájain. Az élővilág helyi képviselői között feltűnően sok az endemikus, ami azt jelenti, hogy ezek a csoportok máshol nem fordulnak elő planétánkon. Az emberi tevékenység nyomán nagyon sok növény- és állatfaj tűnt el végleg a kipusztult élőlények réunioni temetőjében is, de még így is figyelemreméltó az az egyed- és taxondiverzitás, ami a sziget élővilágát jellemzi.