Sign Up
HU EN
HomeArtwork of the monthA Hónap Műtárgya - 2022 Március: Németh László monogramos tésztazacskója

A Hónap Műtárgya - 2022 Március: Németh László monogramos tésztazacskója

Március hónap műtárgyának a 47 évvel ezelőtt, 1975. március 3-án elhunyt Németh László monogramos tésztazacskóját választottuk, mely Gulyás Pál hagyatékának részeként került az Irodalmi Gyűjteménybe.

 

1942 nyarán Németh László és Gulyás Pál részt vettek az (első) balatonszárszói konferencián, melyet a Soli Deo Gloria Szövetség és a könyvkiadó, Püski Sándor szerveztek. A találkozó után a pályatárs, költőbaráttal együtt utaztak át Balatonföldvárra (felesége családjának nyaralójába), ahol a Balaton partján üldögélve, beszélgetve Gulyás azt javasolta Németh Lászlónak, hogy vásároljon egy telket a Bocskaikertben, ahová elvonulhatna nyugodtan dolgozni, illetve így egyúttal Gulyásék szomszédjává is válhatna.

 

Németh László és Gulyás Pál a bocskaikerti lugasban olvasnak

 

Németh Lászlót mindemellett az is motiválhatta, hogy a Bocskaikert megfelelő helyszínnek látszott a „Cseresnyés” megvalósításához. 1942-ben ugyanis ezen a címen jelent meg drámája az Exodus Kiadónál, melynek cselekményét az előtanulmányt jegyző Karácsony Sándor a következőképpen foglalja össze: „Cseresnyés Mihály, volt képviselő megúnja eddigi életét és Kecskemét határában szigetet hódít egy jobb életforma számára. Egy gyümölcsöst telepít s a kertészsorsot keveri a kultúrember magasrendű stílusával. Magával viszi a feleségét, három leányát, maga köré gyűjt parasztlegényt, egyetemi hallgatót később nyomdászt.” Cseresnyés tehát a várostól elvonulva, a természet közelében, a szellemet és a testet egyaránt pallérozva egy saját kis „szigetet” szeretne megteremteni, mely mintát kínálva később széleskörűbb változásokat is elindíthat a társadalomban. A drámából származó bevételét Németh László a hódmezővásárhelyi Tanyai Tanulók Otthonának, (amely ekkortól kezdve maga is a Cseresnyés nevet viselte, majd 1946-ban a NÉKOSZ részévé vált) ajánlotta fel, így elősegítve számos helyi, paraszti sorból származó gyerek taníttatását. A bocskaikerti telek megvásárlása tehát jól illeszkedik Németh László harmadik utas „Kert-Magyarországról” alkotott elképzelésébe (melyet 1940-ben megjelenő A minőség forradalma című tanulmánykötetében fejtett ki részletesebben), tulajdonképpen annak egyéni szinten történő gyakorlati megvalósítási kísérleteként is értelmezhető. 

 

Németh László Cseresnyés című drámájának borítója

A Debrecen környéki ingatlanvásárlás Németh László számára már csak abból adódóan is kapóra jöhetett, mivel neve ekkoriban szóba került a debreceni irodalomtörténeti tanszéken megüresedett professzori állás betöltésére. Ahogyan Homályból homályba című önéletrajzi írásában – immár annak tudtában, hogy nem ő kapta meg a professzori pozíciót – fogalmaz: „S egy katedra benn a városban milyen szép dependance táplálója és tápláltja lett volna a Cseresnyésnek kinn Bocskayban. A háború persze vége fele rohant, s hozta – kivételes szélcsendünk után – a vihart. De ha nem hozná is: a körülöttem tomboló indulatok is elegek, hogy ez a varázssziget létre ne jöhessen. Viszont a létre nem jövés is több, mint a meg sem próbálás…” Németh László 1942 augusztusában nézi meg a Gulyás házaspárral azt a 2000 ölnyi szőlős-, és gyümölcsöskertet, melynek területén nyaraló és vincellérlakás is található, majd még az ősszel 10 ezer pengőért meg is vásárolja a család az ingatlant.

 

Németh Lászlóék bocskaikerti háza

 

A házavatóra szeptember 27-én kerül sor, amikor Németh László a néhány héttel korábban elhunyt Móricz Zsigmondról is megemlékezik, a telken lévő hatalmas diófát Móriczról, míg a fenyőfát és a tervezett Cseresnyés-telepet Csokonairól nevezik el. 

 

Németh László házavatójának vendégei a Bocskaikertben: Juhász Géza és családja, Németh László és felesége, Gulyás Pál és felesége, Révész Zsófi, Hartyányi István, Lükő Gábor, Újfalussy József, stb.

 

Németh László felolvas bocskaikerti házának avatóján

Az ezt követő években az író (hol egyedül, hol családja társaságában) számos esetben tölt hosszabb-rövidebb időt a telken. Hasonlóan azonban drámahőséhez, Cseresnyés Mihályhoz, Németh László vállalkozása is kudarcba fullad: a Bocskaikertben lévő telket 1946-ban el kell adnia a családnak. A vélhetően a költözéskor Gulyásékhoz kerülő tésztazacskó a paraszti társadalomban a tojásbőség idején nagyobb mennyiségben is készülő száraztészta tárolására szolgált (felakasztva a szellőzést és a kártevők távolmaradását is biztosította), amely az alföldi táplálkozáskultúrában fontos szereppel bírt például a pásztorok körében is. Az egyszer használatos műanyag zacskók környezetkárosító hatásának felismerését követően a Németh Lászlóéhoz hasonló vászonzacskók az utóbbi években újra elterjedtté váltak, s bár az Iszony szerzője vélhetően egyetértene a klímamozgalmak mai törekvéseivel, a tésztazacskó használatát az 1940-es években még természetesen aligha környezettudatos szempontok vezették.

 

Németh László monogramos tésztazacskója megtekinthető a Déri Múzeum áprilisban megnyíló egyediLEG című időszaki kiállításán.

 

Források:

 

"Az író-vállalkozás" - Németh László. Életrajzi kronológia, 1901-1948, szerk. Lakatos István, Bp., Argumentum Kiadó, 1997.

Németh László, Cseresnyés, Bp., Exodus, 1942.

Németh László, Homályból homályba - Életrajzi írások I-II., Bp., Magvető-Szépirodalmi, 1977.

Németh László és Gulyás Pál a bocskaikerti lugasban olvasnak, Déri Múzeum - Irodalmi Gyűjtemény, D.X. 84.60.2.

Németh László bocskaikerti háza, Déri Múzeum - Irodalmi Gyűjtemény, D.X. 84.60.8.

Németh László házavatójának vendégei a Bocskaikertben: Juhász Géza és családja, Németh László és felesége, Gulyás Pál és felesége, Révész Zsófi, Hartyányi István, Lükő Gábor, Újfalussy József, stb., Déri Múzeum - Irodalmi Gyűjtemény, D.X. 85.57.1.

Németh László felolvas bocskaikerti házának avatóján, mellette Hartyányi István és Ujfalussy József áll, és félig látszik Juhász Géza, Déri Múzeum - Irodalmi Gyűjtemény, D.X. 85.57.3.

Németh László vászonból készült monogramos tésztazacskója Gulyás Pálék hagyatékából, Déri Múzeum - Irodalmi Gyűjtemény, D.X. 91.49.2.3.

Vigvári András, Köztes-Európa kertjei: lokalitást szorgalmazó modellek a hazai társadalom-leírás hagyományában = Kötetlen. Az ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium tanulmánykötete, Bp., ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium, 2011, 11-28.

 

Pótor Barnabás

segédmuzeológus

2022. március 3.

Follow us:

YouTube
Subscribe to our newsletter
Debreceni Irodalom Háza - all rights reserved © 2020 - 2024
Debrecen, Péterfia u. 28.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!azahmoladori">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!azahmoladori
created by: WebDeb.hu