Sign Up
HU EN
HomeNewsLilla gyűrűje

Lilla gyűrűje

Vajda Julianna, akit a verseiben Csokonai Lillának nevezett, élete végéig viselte a költőtől kapott gyűrűt. Halálakor, 1856-ban, második férje húzta le az ujjáról, s e szavakkal nyújtotta át sógorának, Vajda Sámuelnek: „Na, bruder, ez a gyűrű magát illeti, tegye el, és jól őrizze meg, mert ezt a gyűrűt Lilla Csokonaitól kapta, ez a gyűrű attól való”. E szavakra jól emlékezett az akkor 34 esztendős Vajda Elek, Lilla unokaöccse, aki lezárta a koporsóját.

Az unokaöcsöt bántotta a lelkiismeret, hogy talán a versekben Lillának nevezett Vajda Júliának is szerepe volt Csokonai boldogtalanságában és korai halálában. 1897 júliusában, abban a hitben adta át a gyűrűt a debreceni Csokonai Körnek, hogy ezzel kiengeszteli a költő szülővárosát. Azt kérte, hogy minden érdeklődő számára tegyék lehetővé annak megtekintését. A Kör ügyelt rá, hogy semmi se csorbítsa az ereklyék hitelességét. Ezért mind Vajda Eleknek, mind pedig fia özvegyének eskü alatt kellett vallani, hogy e gyűrűt Csokonai ajándékozta Lillának. A gyűrűt és ajándékozóját a város reprezentatív ötös fogata várta a pályaudvaron, s a gyűrűt, mint szent ereklyét szállították a Kör ereklyetárába. 
E Csokonai-ereklye kultikus-engesztelő szerepét mi sem bizonyítja jobban, hogy a gyűrű sorsát illetően megnyugodva pár hónap múlva békésen meg is halt az ajándékozó: „megnyugosztatva végső óráiban, hogy Lilla gyűrűjének a debreceni Csokonai Kör ereklyetárában örök időre szóló elhelyezésével, mint a költővel meghasonlott család egyik rokona, leróhatta nagy tartozását Csokonai szellemének”.  

 

 

A Csokonai Kör leltárkönyvében a következőképp írták le a gyűrűt: „sima arany karikagyűrű, közepén oly alakzattal, mint a köves pecsétnyomó gyűrűk, de a kő helyett egy kis felnyitható, fedéllel bíró üreggel, amelybe haj, méreg vagy egyéb apróság rejthető. Semmi betű vagy vésés rajta nincsen, csupán az arany próba.”

Álmodó magyarok – Történetek Debrecen irodalmából

 

A Déri Múzeum állandó irodalmi kiállítása nem Debrecen irodalomtörténetét mutatja be, hanem néhány, jellegzetes és máig ható csomópontot emel ki. Egyrészt azért mert ötszáz év történetét nem tudjuk tárgyak segítségével bemutatni – a kéziratokról, dokumentumokról és ábrázolásokról készült másolatok nem adnának többet egy könyvnél –, másrészt az ilyen hosszú időszak alatt fölhalmozódó információkat, adatokat a közönség nem tudná befogadni. Tovább

2020. november 17.

Follow us:

YouTube
Subscribe to our newsletter
Debreceni Irodalom Háza - all rights reserved © 2020 - 2024
Debrecen, Péterfia u. 28.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!azahmoladori">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!azahmoladori
created by: WebDeb.hu