HU EN
FőoldalEtno-jegyzetek

Etno-jegyzetek

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=160

 

Etno-jegyzetek – Törékeny szépségek. A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar gyűjteményi darabokká váltak. Így természetesen Déri György valamivel több, mint 2100 darabból álló értékes népművészeti kollekciójából sem hiányoznak. Bár számaránya alapján jelentéktelennek tűnik a mindössze 10 darab hímes tojás, de régiségük, egyedi mintáik miatt mégis figyelmet érdemelnek...

Bővebben...

 

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=155

Etno-jegyzetek – Dankó 100. Pontosan száz évvel ezelőtt, 1922. január 22-én született Budapesten egy fiúgyermek, aki később, dr. Dankó Imre néven a magyar néprajztudomány és a múzeumügy jelentős alakjává vált. Azt gondolom azonban, hogy önmagában a tudományos teljesítmény, a múzeumi területen végzett hatalmas szervező munka – még ha jelentős eredményeket tud is felmutatni – kevés ahhoz, hogy ez a jeles évforduló ilyen körben összegyűjtsön bennünket. Akik most eljöttünk ide, bár az emberi élet távlatában száz év igen nagy idő, mégis mindannyian személyes kapcsolatban is voltunk vele...

Bővebben...

 

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=143

Személyes Trianon 3. Nagymamám és unokatestvére, Ica néni Csapon születtek és nevelkedtek még a Monarchia idején. Ica néni idősebb volt, ő még a 19. század végén születhetett, pontosan nem tudom, hogy mikor, nagymamám pedig 1905-ben. Nagymamám édesanyja, Ébersz Gyuláné Szabó Lujza és Ica néni édesanyja voltak testvérek, s gyermekeik sok időt töltöttek együtt Csapon a Szabó nagyszülőknél. A Szabó Károlyról és feleségéről házuk udvarán készült portré mellett megmaradt a régi családi fényképek között egy szintén a szabadban, az udvaron készült csoportkép is...

Bővebben...

 

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=139

Személyes Trianon 2. Dédapám, Ébersz Gyula szemafor felvigyázó 101 évvel ezelőtt, 1920 nyarán hunyt el Debrecenben. Váratlan és korai halála – csupán  45 éves volt – földrengésszerű megrázkódtatást jelentett családja, felesége és három gyermeke számára. Igazából soha nem tudták kiheverni, s a családfő távozásával keletkezett repedések olyan hosszan továbbfutottak, hogy még évtizedek múlva is meghatározták az életüket...

Bővebben...

 

 

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=125

Személyes Trianon 1. Apai nagyapám pontosan 120 évvel ezelőtt, 1901. április 28-án született Csíkszentmihályon. A családban a másodszülött fiúgyermekként édesapja keresztnevét kapta, Gyula névre keresztelték. A család később, mivel dédapám a vasútnál vállalt szolgálatot, hosszabb ideig élt Gyimesben, nagyapám is ott nőtt föl, a Tatros partján. Gyerekkoromban gyakran mesélt itteni kalandjaikról, többek között arról, hogy egyszer málnázás közben egy medvével találta szemben magát, s a vödröt hátrahagyva hazáig szaladt. Történeteit hallgatva egyszer – a felnőttek nagy derültségére – meg is jegyeztem,  hogy „te gyerekkorodban mindig csak csavarogtál”...

Bővebben...

 

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=122

Egy különös gyimesi nagypéntek története. A felbomló paraszti világnak a tőle idegen, más kultúrákkal való találkozása számos konfliktus forrása lehet. E találkozások olykor tragikus, néha tragikomikus vagy csak megmosolyogtató helyzetekhez vezetnek. A néprajzi terepmunka során az arra érzékeny kutató – a  beszélgetések fonalát lazán kézben tartva, inkább csak szelíden figyelve a beszélgetőtárs, vagy társak gondolatmenetét – rábukkanhat számos e tárgykörbe sorolható, ilyen típusú konfliktushelyzetet taglaló történetre...

Bővebben...

 

 

https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=119

Nagyböjti hagyományok. A kora tavaszi levegő illata, a böjti szelek tépázta bimbózó fák látványa, minden évben eszembe juttatja azokat a szép napokat, amikor az 1990-es években a hajdú-bihari görög katolikus falvakat jártam. A  régi és jelenbeli húsvétokról, böjtről és ünnepről beszélgetve a mélyen vallásos idős asszonyok a bizalmukba fogadtak, meséltek küzdelmes életükről, örömeikről, bánatukról. Feltárult előttem az egyszerű emberek lelki gazdagsága. Ezek a kevés iskolát végzett asszonyok képesek voltak évről évre nagy érzékenységgel újra átélni az evangéliumi történetet, s a feltámadásnak és a természet újjáéledésének egymást erősítő párhuzamosságát...

Bővebben...

Kövess minket:

YouTube Instagram Twitter
Feliratkozás hírlvélre
Déri Múzeum - Minden jog fenntartva © 2020 - 2024
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
készítette: WebDeb.hu