MÚZEUMTÖRTÉNET

Balmazújvároson először 1911-ben hoztak létre múzeumot. A polihisztor, helytörténeti kutatással is foglalkozó id. Varga Antal tanító-iskolaigazgató az 1911-ben átadott, túlméretezett új városháza földszinti termeiben saját régiségeiből, a nebulóktól és szülőktől gyűjtött néprajzi és történeti tárgyakból, valamint a város levéltárának okleveleiből, összesen mintegy 2300 tárgyból alkotta meg az első kiállítást. Ezt a gyűjteményt a két világháború teljesen megsemmisítette. Az 1960-as években a lelkes amatőr lokálpatrióta Harangi József kezdeményezésére a Veres Péter Művelődési Központban alakítottak ki múzeumi kiállítószobát. A mai múzeum elődje, az 1974-ben Dankó Imre megyei múzeumigazgató ösztönzésére létrejött helytörténeti gyűjtemény, a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának filiáléja, a volt Grozdics iskolában (korábban katolikus kegyúri iskola) nyílt meg. A múzeumnak helyet adó több mint száz éves épületet a magyar tudomány és kultúra nagy mecénása, a helyi földbirtokos Semsey Andor építtette.

EMBER ÉS KÖRNYEZETE A HORTOBÁGY "MELLYÉKÉN"

Az "Ember és környezete a Hortobágy mellyékén" című kiállítás 1993. október 25-én nyílt meg. Ez az új, állandó kiállítás címében Veres Péterre utal a "mellyéke" szóval. Ez a kiállítás kevésbé direkt módon ugyan, mint elődje a "Falusi krónika", de felidézi a Hortobágyon és "mellyékén" lakó embereknek a természettel folytatott harcát, valamint a társadalmi küzdelmek sok évszázados történetét. Az első kiállítóterem néhány tárgyon keresztül a kőkortól szemlélteti a vidék és a város múltját, az itt elhelyezett három enteriőr a különböző társadalmi rétegek életmódjába enged bepillantást. Egy nagyméretű tablón az itt született, vagy itteni tevékenységük révén híressé vált személyiségekkel ismerkedhetnek meg a látogatók. Közülük is kiemelkednek irodalmi munkásságuk révén Lengyel Menyhért, Veres Péter, Kordás Ferenc és Sarkadi Imre, valamint a híres színész, Soós Imre.

MESTERSÉGEK

A kiállítás második egységében a helyi kismesterségek eszköztára, a jellegzetes szerszámok, valamint a sajátosan helyi, balmazújvárosi termékek kerülnek bemutatásra. Ilyenek például a falusi kovács által készített szerszámok, kapupánt, zsalugáter, sarokvas, patkó, bilyogzóvasak, valamint az állatok nyakába akasztott, hangot adó csengő, pergő, pityegő, kolomp és harang. Balmazújváros legnevesebb iparosa mindig a kalapkészítő volt. A pásztorkalapok készítésének hagyománya egészen az 1800-as évekig nyúlik vissza.

A Mihalkó család tagjai a leghíresebb kalaposok, több generáción keresztül, a mai napig készítik a különböző pásztorkalapokat. A család tagjai közül Mihalkó Zoltán és unokaöccse Mihalkó Gyula is megkapta a népművészet mestere kitüntető címet.

A TERMÉSZET ÉRTÉKEI

A kiállítás harmadik nagyobb egysége a település külső környezetét, a pusztai életet, a rideg állattartást, a tanyás gazdálkodást, valalmint a gyűjtögetés eszközeit mutatja be. A természet értékeire, a világörökség részévé nyilvánított Hortobágyi Nemzeti Parkra tablók és fotók hívják fel a figyelmet. A környék különleges flóráját és faunáját látványos dioráma szemlélteti.
Itt láthatóak a tárlókban a pásztorviselet és a pásztorművészet legjellemzőbb darabjai: bicskatartó, kulacs, karikás ostor, pásztorkészség (tűzcsiholó acél, kova, tapló és bicska), valamint a gyógyír tartására szolgáló csontból vagy szaruból faragott tégelyek.

SEMSEY SZOBA

Semsey Semsey Andor - Semsey András Abaúj, majd Ugocsa vármegye főispánjának unokája, Semsey Lajos császári és királyi kamarás és Szemere Klára elsőszülött fia - 1833. december 22-én született Kassán és 1923. augusztus 14-én Budapesten halt meg. A középiskola elvégzése után jogot tanult szülővárosában, majd 1850 és 1861 között a magyaróvári Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait. A 19. század 70-es éveitől - felismerve, hogy milyen súlyos anyagi gondokkal küszködnek a magyar tudományos és kulturális intézmények - életének fő célkitűzése ezek mecenálása, gondjaik enyhítése volt. Támogatásai közül kiemelkedő a Földtani Intézet felépítése és működési feltételeinek megteremtése, a Magyar Nemzeti Múzeum kőzet- és ásványtárának gyarapítása, valamint az Eötvös-féle földmágnesesség mérési - torziós inga - kísérlet finanszírozása.

1998. május 18-án vette fel az intézmény a Semsey Andor Múzeum nevet. Ekkor bővült az állandó kiállítás a Semsey család hét és fél évszázados történetét bemutató teremmel. Ebben a szobában elsősorban dokumentumok és fotómásolatok, több értékes eredeti fotó, két nagyméretű színes családfa, Semsey Lajos által a római katolikus egyháznak ajándékozott ezüst füstölő, valamint Semsey Andor testvérének, Lajosnak a sírköve látható. A kőzetásványtannal foglalkozó Semsey Andor teljes életútja nyomon követhető a kiállításban. A vitrinekben a Magyar Állami Földtani Intézet Múzeumának gyűjteményéből olyan kőzetek, ásványok, kövületek láthatók, amelyeket Semsey Andor gyűjtött vagy vásárolt a múzeum részére, vagy róla neveztek el.

vissza a lap tetejére