Déri Múzeum

Diákoknak

Bekeretezett történelem
foglalkozás 3–8. osztály számára

A foglalkozás során a portré- és a történeti festészetbe nyerünk betekintést. Játékos formában megkeressük, milyen történelmi alakok bújtak el a kiállításban. Hadvezérekkel és királyokkal ismerkedünk.


Nagyerdő élővilága – Nálatok laknak-e állatok ?
foglalkozás 1–4. osztály számára

A résztvevők az erdő lakóival találkozhatnak a kiállítás egységeiben. Felfedeznénk az erdő lakóinak hangjait, titkait és szokásait. Megismerkednénk a Nagyerdőt alkotó jellegzetes fák leveleivel, terméseivel. Foglalkozás során  a résztvevők kedvenc Nagyerdei állatukat készíthetnék el újrahasznosított anyagok felhasználásával.


Bebalzsamozva
foglalkozás 3–8. osztály számára

A kiállítás címadó kifejezése – „A Csillagos Ég Lakói” – az egyiptomi Halottak Könyvéből származik, és arra utal, hogy az élők a halottaik lelkét a csillagos égen képzelik el, sokszor azonosítva egy-egy csillaggal. Foglalkozásunk középpontjában a halotti kultusz áll. Az Újbirodalom korának sírkamra festési gyakorlatát idéző, labirintussal ellátott, képzeletbeli, egyiptomi sírkamrában az ókori egyiptomi temetkezési szokásokkal és a hozzájuk kapcsolódó tárgyakkal ismerkedünk meg.
A foglalkozás az anyanyelvi kommunikáció és a kulturális kompetencia területeket fejleszti.


Irodalom 3D-ben
foglalkozás 5–8. osztály számára

A foglalkozás során annak járunk utána, hogyan jelenik meg az irodalom a minket körülölelő térben. A város képének változását egy szimbolikus személy, Csokonai Vitéz Mihály kultuszán keresztül figyeljük meg. Ő köti össze a három tematikus egységre tagolt kiállítóteret. A Füvészkertben a botanizáló Debreceni Kör egyik aktív tagjaként jelenik meg, míg a temetőkertben az Árkádia-pör szimbólumaként, az emlékkert pedig a szobrát idézi meg. Foglalkozásunk is ezt a hármas tagolást követi, és feladatlap formájában segít a kiállítási egység felfedezésében, a más kiállítási egységekkel való kapcsolódási pontok keresésében, s ezáltal a mélyebb megértésben. 
A foglalkozás az anyanyelvi kommunikáció- valamint a szociális és állampolgári kompetencia területeket fejleszti.


Nagyerdő egy biológus szemén keresztül
foglalkozás 5–8. osztály számára

A résztvevők a debreceni Nagyerdő történetével ismerkednének meg. Ötvös János biológus hagyatékán keresztül megismerkednénk a növények, gombák és rovarok gyűjtésének trükkjeivel. A foglalkozás után a résztvevők saját kis drót rovarukkal térhetnének haza.


A fenntartható Nagyerdő
foglalkozás 9–12. osztály számára

A résztvevők a debreceni Nagyerdő történetével ismerkednének meg. Megismernénk, hogy az erdő milyen megélhetési lehetőségeket biztosított a régi idők embereinek, illetve hogyan próbálták az erdőt fenntarthatóan kezelni a kor erdészei. Beszélgetnénk az erdőt fenyegető veszélyekről és védelméről. A foglalkozás során póló feliratot, grafikát terveznénk, amivel a város figyelmét felkelthetnénk a Nagyerdő védelmére!


RE-kreáció
foglalkozás 9–12. osztály számára

Az Árkádia-pört, mint a 18–19. század fordulójának egyik legjelentősebb irodalmi vitáját idézzük meg két kérdés felvetésével: Hogyan tekintünk ma Csokonaira? Milyen emléket állítanánk neki? E kérdések mentén próbálunk választ kapni arra is, hogyan kapcsolódik az irodalom a mindennapok világához. A foglalkozás az anyanyelvi kommunikáció- valamint a szociális és állampolgári kompetencia területeket fejleszti.


A csillagos ég lakói
foglalkozás 9–12. osztály számára

Foglalkozásunk középpontjában a halotti kultusz áll. A halál, mint egy másik világba való utazás nem egy kultúra sajátja, így a foglalkozás során a különböző kultúrák hitvilágában megjelenő kapcsolódási pontokat keressük. A kiállítás lenti részében, a képzeletbeli erdőben barangolva Hajdú-Bihar megye területén egykor élt emberek hitvilágával ismerkedünk meg a temetkezési szokásaik révén. Az erdő közepén álló életfából indulva (ami a lenti és a fenti világot köti össze) egy labirintussal ellátott képzeletbeli egyiptomi sírkamrába érkezünk, ahol az ókori egyiptomi temetkezési szokásokkal és a hozzájuk kapcsolódó tárgyakkal ismerkedünk meg. A foglalkozás az anyanyelvi kommunikáció kompetencia területet fejleszti.


A költő szobája
foglalkozás 3–8. osztály számára

A szoba az én reprezentációja. Az a tér, amiben a személyiség a maga természetes módján megmutatkozik. Így Csokonai Vitéz Mihály szobája is magán viselte a költő ízlésvilágát. Az Álmodó magyarok című állandó irodalmi kiállítás Csokonai szobája a ránk maradt visszaemlékezések nyomán került kialakításra. A foglalkozás során bejárjuk a digitális technika segítségével költőivé tett teret, és a benne kiállított tárgyak által rekonstruáljuk a költő életének sorsfordító mozzanatait, majd vegyes technika alkalmazásával modellezzük, hogyan nézne ki most, a 21. században Csokonai szobája. A foglalkozás az anyanyelvi kommunikáció, a tanulás tanulása és a kulturális kompetencia területeket fejleszti.


Kortársak
foglalkozás 9–12. osztály számára

A szoba az én reprezentációja. Az a tér, amiben a személyiség a maga természetes módján megmutatkozik. Így az Álmodó magyarok című állandó irodalmi kiállítás Oláh Gábor szobája is magán viseli a költő személyiségjegyeit. Foglalkozásunk során az ő naplója révén elevenedik meg egy korszak. Kirajzolódik Ady Endre, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Móricz Zsigmond alakja. Megismerjük életüket, egymáshoz fűződő viszonyukat, ifjonti szárnypróbálgatásaikat. A foglalkozás az anyanyelvi kommunikáció- valamint a szociális és állampolgári kompetencia területeket fejleszti.


Megmozdult szobrok
foglalkozás 5–12. osztály számára

Medgyessy hagyta, hogy modelljei maguktól álljanak be egy-egy mozdulatba. Az állásba való megmerevedés unalmassá teszi a testet, ezért ő azt a folyamatot figyelte, ahogyan a mozgások sorozata elvezetet a kívánt mozdulatig, majd annak feloldásáig. Így őrizte meg Medgyessy a mozgást a mozdulatlanságban. A foglalkozás során megnézzük, hogyan kelti a mozgás hatását Medgyessy Ferenc a mozdulatlan anyagban, és megismerkedünk a relief, a patina és a posztamens fogalmával. A foglalkozás az anyanyelvi kommunikáció és a kulturális kompetencia területeket fejleszti.


Híd a sár fölé – városunk, Debrecen
foglalkozás 1–4. oszály számára

Miért volt Debrecen főterén „nagyhíd”, ha nincs is folyó? A gyerekek a foglalkozás során megismerkedhetnek Debrecen város történetével és jelképeivel. Találkozhatnak Debrecen címerképének szereplőivel a főnixmadárral, a báránnyal és a pálmafával. A foglalkozás végére kiderül ki lehetett teljes jogú  polgári lakos díszoklevéllel.


Híd a sár fölé – városunk, Debrecen
foglalkozás 5–8. osztály számára 

Miért volt Debrecen főterén „nagyhíd”, ha nincs is folyó? Debrecen múltjával ismerkedhetnek meg a diákok a foglalkozás során. Milyen volt Debrecen  régen és ma, hogyan fejlődött a a városkép az évszázadok alatt. Az utcanevek, hogyan változtak az idők során?  Milyen veszélyek fenyegették a lakosságot a rég múlt időben?


Híd a sár fölé – városunk, Debrecen
foglalkozás 9–12. osztály számára  

Debrecen város  múltjával ismerkedhetnek meg a diákok a foglalkozás során. Milyen volt Debrecen  régen és ma, hogyan fejlődött a a városkép  az évszázadok alatt. Az utcanevek, hogyan változtak az idők során? Milyen veszélyek fenyegették a lakosságot  régen és ma? Hogyan történt a közigazgatás régen és ma?


Arany Egyszarvú Patika – Egészségünk megőrzése
foglalkozás 1–4. oszály számára

A diákok a kiállításban megnézhetik az egykori Arany Egyszarvú Patika  XVIII. századi berendezését. Találkozhatnak a diákok állatokkal, növényekkel, receptekkel, különös jelentésű szavakkal amik mind-mind megtalálható egy patikában. Megismerhetik, hogyan éltek és dolgoztak ez egykori patikusok, megismerkedhetnek a patikus laboratóriumának eszközeivel : lombik, mozsár, mérleg. Beszélgetünk az egészségünk megőrzésének fontosságáról, a gyógynövények rejtelmeiről,  mi a teendő ha betegek leszünk. 


Arany Egyszarvú Patika – Mi leszel, ha nagy leszel? Gyógyszerész? 
foglalkozás 5–8. oszály számára

A diákok a kiállításban megnézhetik az egykori Arany Egyszarvú Patika XVIII. századi berendezését. 
Megismerhetik, hogyan éltek és dolgoztak ez egykori patikusok, megismerkedhetnek a patikus laboratóriumának eszközeivel: lombik, mozsár, mérleg, desztilláló. Kiderítjük, kiből lenne jó gyógyszerész, mit kell tudni egy jó gyógyszerésznek. Beszélgetünk az egészségünk megőrzésének fontosságáról, a gyógynövények rejtelmeiről,  mi a teendő ha betegek leszünk.


Arany Egyszarvú Patika – Mi leszel, ha nagy leszel? Gyógyszerész? 
foglalkozás 9–12. oszály számára

A diákok a kiállításban megnézhetik az egykori Arany Egyszarvú Patika XVIII. századi berendezését. Megismerhetik, hogyan éltek és dolgoztak ez egykori patikusok, megismerkedhetnek a patikus laboratóriumának eszközeivel: lombik, mozsár, mérleg, desztilláló. Kiderítjük, kiből lenne jó gyógyszerész, mit kell tudni egy jó gyógyszerésznek. Beszélgetünk az egészségünk megőrzésének fontosságáról, a gyógynövények rejtelmeiről, mi a teendő ha betegek leszünk.


Szamurájok és roninok
foglalkozás 3–4. oszály számára

Egykor a szamurájok alkották Japán elit harcos kasztját. A XIV-XVI. században közel 260 daimyo küzdött egymással a hatalomért, és mindegyiküknek szüksége volt megbízható harcosokra. Az egységes Japán létrejötte után azonban a szamurájok fegyverforgató tudására egyre kevésbé volt szükség. Az Edo-korszakra az egyik legnagyobb gondot a gazdátlan szamurájok, a roninok jelentették. Foglalkozásunk középpontjában ez a kaszt áll. A foglalkozás az anyanyelvi kommunikáció kompetencia területet fejleszti.


A japán lakkművesség
foglalkozás 5–12. oszály számára

A lakkművesség az Edo-korszak első felében élte aranykorát. A japánok ekkorra több mint 100 lakkfestés típust és technikát ismertek. A mindennapi használati tárgyak is gyakran kaptak lakk bevonatot. A foglalkozás során megkeressük ezeket a tárgyakat a kiállításban, hogy a segítségükkel feldolgozzuk az Edo-korszakot. A foglalkozás az anyanyelvi kommunikáció és a tanulás tanulása kompetencia területeket fejleszti.


Az állatok tanácskozása
1–4. osztály számára

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Nagyerdő, és állt az erdő közepén egy vénséges vén tölgy. Ennek a fának az árnyékában tartották tanácskozásukat az állatok. A világ minden tájáról jöttek küldöttek, hogy megvitassák az élőhelyeik állapotát. A hátas állatokat képviselte a ló, az emberszabásúakat három makákó, a ragadozókat a vadmacska, az ízeltlábúakat a katica, a gyapjas állatokat a bárány, a háziállatokat a kutya. A tanácskozást az oroszlán vezette. Így ment ez évről évre, mígnem egyszer a tanácskozásra betoppant a vadász. 
A foglalkozás során a mesében szereplő hét kis állaton kell segíteniük a gyerekeknek, akik a feladatok teljesítése közben az egész múzeumot bebarangolva ismerkednek a kiállításokkal. A foglalkozás nem- csak a környezettudatosságra nevel, hanem az anyanyelvi kommunikáció és a szociális és állampolgári kompetencia területeket is fejleszti.