Déri Múzeum

Borbély Szilárdra emlékezve

Borbély Szilárdra emlékezünk halálának 5. évfordulóján a Debreceni Irodalom Házában kiállított Sárkányzsineggyörgy című kéziratával.

Borbély Szilárd (1963. november 1. – 2014. február 19.) József Attila-, Babérkoszorú- és Mészöly Miklós-díjas költő, író, drámaíró, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa. 1989-ben kapott diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1989-től a Debreceni Egyetem Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéken volt tanársegéd, 1999-től aspiráns, majd 2002-től docens. Rendszeresen publikált tanulmányokat, esszéket, kritikákat a 18-19. századi magyar irodalomról, valamint a kortárs szépirodalomról.

Margócsy István irodalomtörténész 2011-ben az Artisjus-díj átadásakor az alábbi szavakkal méltatta Borbély munkásságát: „Azt hiszem, mindenki, aki ismeri és szereti a mai magyar irodalmat, egyet fog érteni azzal, ha kijelentem: Borbély Szilárd már majdnem két évtizede a ma élő költők között a legérdekesebbek közé tartozik: olyan költő ő, aki nem egyszerűen folytatja a nagy elődök tiszteletre méltó hagyományát, hanem aki a folytatás mellett a folyamatos újítás felé is tájékozódik, aki minden kötetével valami meglepően új költői utat választ, teremt és mutat fel; ráadásul úgy, hogy a nem egyszer nagyon is meglepő és megrendítő újítás a régi (sokszor a nagyon régi!) költészeti hagyománynak egészen új értelmezését, egészen új megvilágítását képviseli.”

Borbély Szilárd Sárkányzsineggyörgy című versének kézirata és illusztrációja felkérésre készült a Déri Múzeum Et Lettera: Képeket írni, szavakat rajzolni kiállítására. A 2012 nyarán nyílt tárlat lehetőséget kínált az írás és kép viszonyának, továbbá az európai könyv- és illusztrációs művészet, valamint az írástanítás történetének vizsgálatára.

A Sárkányzsineggyörgy kézirata Borbély versének első ismert szövegállapotát tükrözi. Nyomtatásban, némiképp átalakított változatban, illusztráció nélkül a Vigilia folyóirat 2012/9. számában jelent meg Szent György a sárkányhoz címmel. A vers önálló kötetben nem jelent meg, és a még Borbély által tervezett Bukolikatáj címmel megjelenésre szánt verseskötet szövegei között sem szerepel.

A vers Sárkányölő Szent György legendáját idézi meg, ám jelentősen átalakítva a történet fő vonalát. A mitikus sárkány alakja a papírsárkány formáját ölti, mely immár nem a hős ádáz ellensége, hanem bajtársa a harcban. A hős válaszút előtt áll, a papírsárkányt akaratával, a szél, a geometria által leigázhatja, megsemmisítheti, ám az igazi győzelem akkor vár rá, ha ráeszmél, hogy az őt körülvevő Erőket nem hajthatja igába, fel kell ismernie az alázat, az Önátadás értékét. Enélkül a hőst felemészti a gőg és a tudatlanság.

Borbély Szilárd megjelent kötetei:
Adatok, Debrecen, 1988.
A bábu arca / Történet, Széphalom Könyvműhely, Bp., 1992.
Hosszú nap el, Jelenkor Kiadó, Pécs, 1993.
Mint. Minden. Alkalom. Jak-Balassi Kiadó, Bp., 1995.
A Vanitatum vanitas szövegvilága, Kölcsey Társaság, Fehérgyarmat, 1995.
Ami helyet, Jelenkor Kiadó, Pécs, 1999.
Berlin/Hamlet, Jelenkor Kiadó, Pécs, 2003.
Halotti Pompa, I-II. Szekvenciák. Kalligram Kiadó, 2004.
Míg alszik szívünk Jézuskája, Betlehemes misztérium, Kalligram K., 2005.
Halotti Pompa, I-III. Szekvenciák. Kalligram K., 2006.
Árkádiában. Történetek az irodalom történetéből. Csokonai Kiadó, Debrecen 2006.
Fény a magasból, Koinónia, Kolozsvár, 2007.
Egy gyilkosság mellékszálai, Vigília Könyvek, Bp., 2008.
Árnyképrajzoló, Körülírások, Kalligram K. Pozsony, 2008.
A Testhez. Ódák & Legendák, Kalligram K., Pozsony, 2010.
Szemünk előtt vonulnak el. Négy dráma, Palatinus Budapest, 2011.
Hungarikum-e a líra? Esszék, kritikák, Parnasszus, Budapest, 2012.
Már elment a Mesijás? Kalligram, Pozsony, 2013.



Előző cikkeink

„FÉRGECSKÉK” BÖLCSŐINÉL
Gubacsképződmények a Déri Múzeum naturália gyűjteményében