Déri Múzeum

Mesélő tárgyak

A Magyar Postatakarékpénztár 10 koronás pénzjegye 1919-ből

A Déri Múzeum Numizmatikai Gyűjteménye nemcsak emlékérmeket, jelvényeket, plaketteket gyűjt, hanem forgalmi bankjegyeket, pénzjegyeket is. Az állandó kiállításban kevés ilyen műtárgy jelenik meg, ezért honlapunk Mesélő tárgyak rovata remek lehetőséget nyújt arra, hogy egy éppen 100 éve kibocsátott pénzjegyet mutassunk be. Lássuk az 1919. augusztus 9-én kibocsátott 10 koronás pénzjegy történetét és leírását!

A történeti háttérről

Az első világháború végén, az Osztrák‒Magyar Monarchia felbomlásakor az Osztrák-Magyar Bank továbbműködött. Az őszirózsás forradalom idején hatalomra kerülő Károlyi-kormány az infláció következményeként megnőtt bankjegyforgalom kezelésére a jegybank bécsi központjából kért és kapott bankjegykliséket, egy 200 koronásét és egy 25 koronásét, valamint papírt a bankjegyek készítéséhez. Így került forgalomba az új, egyoldalas, német‒magyar nyelvű 200 koronás bankjegy – ún. fehér bankjegy –, amelyet a Károlyi-kormány ideje alatt, 1918 végén és 1919 elején 1.765.280.000 korona értékben készítettek a Magyar Földrajzi Intézet nyomdájában. Emellett a jegybank budapesti főintézete a régi bankjegyeket egy teljesen új, 200 koronás bankjeggyel kívánta lecserélni, egy újszerű grafikájú, a korábbiaktól merőben más 200 koronással. A terv azonban kudarcba fulladt. Az új bankjegyeket 1918. november 16-án alig egyórai forgalom után visszavonták és megsemmisítették. A további pénzügyi reformoknak gátat vetett a kommunista Tanácsköztársaság 1919. március 21-i kikiáltása.

Az új államszervezet saját bankjegyek forgalomba hozatalát tűzte ki célul, amelyek kibocsátásával a Magyar Postatakarékpénztárt bízta meg. A Pénztár 1919. május 15-i keltezéssel 5, míg 1919. július 15-i dátummal 10 és 20 koronás pénzjegyeket hozott forgalomba, de tervbe vette 100 és 200 koronások kibocsátását is, amelyekből próbanyomatok és fázisnyomatok maradtak az utókorra. A Postatakarékpénztár a Tanácsköztársaság augusztus 1-jei bukása után 1919. augusztus 9-ei keltezéssel szeptember 14-től továbbra is forgalomba hozta 10 és 20 koronás pénzjegyeit. Ezek elődeiktől világosabb színárnyalatukban és az aláíró személyekben tértek el. Míg a Tanácsköztársaság bankjegyeit Pogány György, dr. Grauber Ignác és Duma Béla, addig a későbbieket már Pogány mellett dr. Bajor Lajos és Baross Gábor látták el kézjegyükkel.

A 10 koronás pénzjegyek leírása

A Postatakarékpénztár 10 koronás pénzjegyeinek szélessége 142 milliméter, magassága 88 milliméter volt, és vízjegy nélküli papírra nyomtatták őket. Az acélkékes színnel nyomtatott, kék és barna alnyomatú képes oldal guilloche – vagyis díszítő vonalak, hullámos rajzminták – díszű keretének négy sarok guilloche dísszel négyzetté alakított baloldali mezejében világos alapon jobbra néző női fej látható lecsüngő két hajfonattal, a hajban fejdíszként pedig pánt. A fejet köralakban búzakalász-díszítmény öleli körül. A baloldali négyzetmező alatt acélkék alapon fehér betűkkel E PÉNZJEGY UTÁNZÁSA A TÖRVÉNY SZERINT BÜNTETTETIK szöveg olvasható. A képes oldal jobboldali, különféle guilloche díszekkel határolt részében, négyszögletes mezőben a következő szöveg áll:

A MAGYAR POSTATAKARÉK PÉNZTÁR BÁRKI KÍVÁNSÁGÁRA E PÉNZJEGYET TÍZ KORONA ÉRTÉKBEN ÁTVÁLTJA MÁS TÖRVÉNYES PÉNZJEGYEKRE

A fenti szöveget tartalmazó mező közepén kör alakú, barna díszítményből kék színben a „10” arab szám tűnik elő. A szövegmező alsó keretét képező guilloche díszítmény közepén szintén ez a szám látható. A pénzjegynek sötétebb acélkék színnel nyomtatott, barna alnyomatú hátoldalán négyszögű keretben egy fekvő ellipszis van, melynek közepén hármas guilloche-rózsában ugyancsak egy nagy „10”-es szám látható. Az ellipszis szalagján négyszer a TÍZ KORONA szöveg fordul elő, egymástól négy rózsával elválasztva. Az ellipszisen kívül, a keretnek reneszánsz díszítéssel kitöltött négy sarkában, köralakú díszítményben ismét a „10”-es áll. A vörös színű betű-, sorozat- és számmegjelölés a pénzjegy kép oldalának jobbján a jegyszöveg alatt van.

Leltári szám: DM NGY.2019.11.1.

A bankjegyek további sorsa

A forradalmak elmúltával, 1920-ban Magyarország is sort kerített arra, hogy felülbélyegezze az Osztrák‒Magyar Bank területén lévő példányainak bankjegyeit, azonban ez nem terjedt ki a postatakarék-pénztári pénzjegyekre, azok 1923. január 8-ig forgalomban maradtak. A trianoni Magyarország 1920. január 1-jén kezdte meg új korona pénzjegyeinek kibocsátását.

Végh Loretta Vivien történész doktoranda (DE BTK TNDI)
Novák Ádám PhD. történész-segédmuzeológus

Felhasznált forrás és irodalom:

Rendeletek Tára 1919. 1333‒1334: #8.484. P. M. sz. A Magyar Postatakarékpénztár 1919. évi augusztus hó 9-éről keltezett 20 koronára és 10 koronára szóló pénzjegyeinek kibocsátásáról (1919. szeptember 14.).
Körmendy József: A magyar postatakarékpénztár. Budapest, Hornyánszky Viktor, 1939.
Adamovszky István: Magyar Bankjegy Katalógus 1759–1925. Budapest, Adamo, 2009. (I. kiadás)
Pallos Lajos‒Torbágyi Melinda‒Tóth Csaba: A magyar pénz története. A kezdetektől napjainkig. Budapest, Kossuth Kiadó – Magyar Nemzeti Múzeum, 2017.



Előző cikkeink:

Verejtékes pohár
„Férgecskék” bölcsőinél

Borbély Szilárdra emlékezve
Jelmezbáli emlék