Déri Múzeum

Arany- és ezüstkincsek Romániából

Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából

A Déri Múzeum, a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeum szervezésében a Románia területén a 19–20. században előkerült, az őskortól a korai középkorig származó arany- és ezüstkincsekből rendezett kiállítást. Az „Aurul și argintul antic al României”, azaz Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából c. tárlat  31 múzeum kincseiből ad válogatást, a fogadó múzeum ehhez kapcsolva bemutatja saját gyűjteményét, így a tavaly előkerült fantasztikus avar leleteit is. Az összesen 1065 tárgyat számláló kiállítás a Déri Múzeum Zoltai Termében, Galériájában és Kupolatermében kap helyet.

Kincsek és kalandok

A Déri Múzeum „Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából" c. kiállításában szereplő tárgyak, leletegyüttesek Magyarország, a Kárpát-medence, sőt Európa ős- és kora történetének olyan kiemelkedő emlékei és forrásai, melyek jelentős része eddig nem hagyta el Románia területét. Közöttük regényes történetű kincsegyütteseket is találunk. Az egyik legérdekesebb történet a pietroasai kincsé, amelyet Romániában a legtöbben a „kotló és csibéi” néven ismernek.

A kincset 1837-ben találta meg két földműves. Egy éven át rejtegették, majd eladták egy helyi kereskedőnek. Az aranyból készült tárgyegyüttes 22–24 darabból állt, és 40 kilogrammot nyomott. A kereskedő csupán egyetlen kilónyi arany árát fizette ki érte a két parasztembernek, akik ezért megzsarolták. Végül a hatóságok is tudomást szereztek a leletről és Alexandru D. Ghica havasalföldi uralkodó testvére, a belügyminiszter elkobozta. Ám a miniszter úgy beleszeretett a kincsekbe, hogy nem adta át az államnak. Páncélszekrényébe rejtette az értékeket, ahonnan csak testvére, az uralkodó halála után kerültek elő. Első alkalommal az 1867-es világkiállításon láthatta a nagyközönség a gyönyörű tárgyakat. Abban az időben ez volt a legnagyobb felfedezett kincs, egészen Tutankhamon sírjának feltárásáig. A párizsi kiállítás után a lelet visszakerült Bukarestbe, ahol a Régészeti Múzeumban állították ki. Ám 1875 telének egyik éjszakáján a tetőn át kötélen ereszkedett le egy tolvaj, és ellopta a kincset. Menekülés közben a hóba ejtette az egyik darabot, a járókelők megtalálták és feljelentést tettek. A tolvajt elfogták, majd a börtönben megölték. Amikor a múzeumban tűz pusztított, a leleteket az ablakon kidobva menekítették a pusztulástól. I. Károly román király egy német ötvösművészt bízott meg az értékes darabok restaurálásával. 1916 decemberében, miután a német és osztrák–magyar seregek áttörtek a Fogarason és Bukarest ellen vonultak, a kincstár legfontosabb darabjait a román kormány Oroszországba vitette. Csak Sztálin halála után, 1956-ban, Hruscsov alatt kerültek vissza Romániába. Az eredeti 22-24 darabból mára 12 maradt, közülük 4 látható a kiállításon.

A kiállítás október 15-ig látogatható hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig!