Déri Múzeum

Időszaki kiállítások

KINCS, AMI VAN!

Új időszaki minitárlattal gazdagodott a Déri Múzeum. A Legújabb kincseink címet viselő kiállításon, a múzeum Régészeti Tárának közelmúltban napvilágra került, rendkívül értékes darabjaival ismerkedhetnek a látogatók a Kupolában.

Földbe rejtett aranykincsek a bronzkorból

A kiállításban látható egyik kincslelet a Bojt község É-i határában elhaladó M4-es autópálya nyomvonala által keresztezett, a Dusnok-patak partján található lelőhelyen került elő.
Az M4-es autópálya-ásatások egyik szenzációja az a 2017. december 1-én talált aranykincslelet, amely a feltárásra kijelölt terület legnyugatibb csücskében került elő Bacskai István műszeres leletfelderítő vizsgálatának eredményeként. Az 1768 darabból álló aranykincs egy kora bronzkori kisméretű, kézzel formált bögrében volt elrejtve. A kincslelet megmaradása is óriási szerencse – szinte csoda –, hiszen a mai felszíntől alig 30-40 cm-re megtalált rendkívüli leletanyagot nem pusztította el a mezőgazdasági művelés, és a humuszolási munkák is érintetlenül hagyták. A lelet egyik különlegessége, hogy a kincset alkotó apró díszek egy teljesen új, a hazai és a nemzetközi régészeti kutatás számára eddig ismeretlen tárgytípust képviselnek.
Az apró, félkör alakban ívelt, felvarrható lemezkék vagy flitterek feltehetően egy különleges ruha, fejdísz, esetleg textilöv díszítésére szolgálhattak. A nem hétköznapi viseletet vagy egy magas rangú nő használhatta (pl. egy papnő szertartási viselete), vagy talán az akkor itt élt emberek által félve tisztelt istennőnek felajánlott rituális ajándéknak szánhatták.

A másik leletegyüttes 2020. június 25-én Debrecen belvárosában egy építkezést megelőző feltárásról való. A belvárosi ásatásokon meglehetősen szokatlan módon egy késő bronzkori, Kr. e. 1200–900 között elrejtett aranykincs került napvilágra. A műszeres leletfelderítés segítségével felszínre hozott, majdnem 10 dekagramm súlyú értékes leletegyüttes három részből áll: egy kisméretű, téglatest alakú aranytömb mellett két keskeny, megtekert aranyszalagokból összehajtogatott „gombolyag” alkotja az első, Debrecen belterületén feltárt aranykincset. Feltehetően egy bronzkori aranyműves mester nyersanyagkészlete lehetett, melyet valószínűleg egy bőr- vagy textilerszényben(?) rejthettek el, számunkra ma már ismeretlen okokból.

Kora avar kori nemesfém ékszerek

A kiállítás másik témáját a kora avar korban, a 7. század első felére keltezhető ékszerek (párták, nyaklánc, fülbevalók) bemutatása adja. Kiemelkedő jelentőséggel bírnak közülük az M35-ös autópálya nyomvonalán, Derecske–Kösely (Tekeres) II. lelőhelyen előkerült nemesfém veretes párták, melyek eddig ismeretlenek voltak Hajdú-Bihar megyéből, és a Kárpát-medencében is csak kis számban fordulnak elő. Ezek a tárgyak – bár szoros kapcsolatot mutatnak a bizánci gyökerű fejékekkel – az avar kori ötvössírokban talált préselőminták alapján helyi műhelyekben készültek. A derecskei lelőhelyen egymás közvetlen közelében feltárt két igen gazdag női temetkezés – egy 6-8 év körüli kislány („Danuta”) és egy 18-20 év körüli fiatal nőt („Malvin”) – ad bepillantást a kora avar kori előkelő nők viseletébe.
A pártavereteken kívül egy másik ritka tárgytípus, az ezüst lemezgyöngy is előkerült az idősebb nő sírjából. Ezeket az ékszereket két préselt félgömbből forrasztották össze, s a kislány sírjában üvegpaszta gyöngyökkel, a női sírban pedig egy átfúrt bizánci, Heraclius és Heraclius Constantinus 616–625 között vert arany solidus-szal együtt alkottak egy nyakláncot.

A kiállításon bemutatott arany fülbevalók szintén az M4-es autópálya nyomvonalán kerültek elő, egy másik bojti lelőhelyen. A Gulya-legelő Dél nevű lelőhelyen 2018-ban feltárt 12 kora avar kori temetkezés közül hatban találtak arany fülbevalót a régészek. Öt sírba mongolid felnőtt nőt temettek el arany fülbevalópárral, míg a hatodik egy idősebb, mongol antropológiai jegyeket mutató férfi kirabolt sírja volt, melyből egyetlen, négy granulációval díszített apró darab származik. Ez utóbbit a felül nyitott karika alapján feltehetően nem a fülében, hanem a hajában viselte a férfi. A kiállított fülbevalók híven mutatják be a korszakra jellemző ötvöstechnikát, a granulációt. Ez a jellegzetes díszítőtechnika antik, bizánci hagyományokra vezethető vissza, az avarok a kelet-európai sztyeppén ismerkedhettek meg vele.

Aki megcsodálná „Legújabb aranykincseink”-et, esetleg többet akar tudni róluk, látogasson el a Déri Múzeumba, december 31-ig!


TRIANON 100

„Nem kell beszélni róla sohasem,

De mindig, mindig gondoljunk reá”

E gondolatot olvashatjuk Juhász Gyula Trianon című versében, amely a „Trianon 100 emlékkiállítás Debrecen” virtuális tárlat főcíme és vezérgondolata is egyben. A Déri Múzeum első ilyen jellegű kiállításában különleges módon emlékezik meg a békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról.

A tárlat érdekessége, hogy csak a virtuális térben létezik, egy program segítségével alakították ki a kiállítóteret és rendezték be azt a múzeum munkatársai: Korompai Balázs, Ősz Attila és Váradi Katalin. A program a szabad barangolás mellett lehetőséget ad vezetett útvonal bejárására is. Főként Trianon debreceni vonatkozása áll a középpontban, természetesen országos kitekintéssel. A tárlatban három egység különül el, az első a gazdasági, társadalmi kulturális veszteségekről szól. A következő rész Debrecen két világháború közötti sorsába nyújt betekintést, míg az utolsó egység a Magyar Fájdalom Szobrának történetét mutatja be felállításától napjainkig. Térképek, archív fényképek és részletes információk segítik a látogatók témában való elmélyedését. Mindemellett versek és interaktív elemek színesítik a kiállítást.

A tárlat, amelyet a Déri téren felfestett sárga körök egyikében lévő QR-kód leolvasásával tekinthetnek meg az érdeklődők, az Együtt vagyunk Debrecen! kezdeményezés keretén belül „nyílt meg" június 4-én.

A virtuális kiállítást ide kattintva tekinthetik meg.


POLGÁRI SIKK

A tárlat a polgárosodó Debrecen női ruháiból, kiegészítőiből ad ízelítőt, s enged betekinteni a korabeli polgárok életmódjába. Múzeumunk iparművészeti gyűjteményének gazdag anyaga az állandó kiállításban számos helyen, ám nem önállóan jelenik meg. Részben ezt is pótolni igyekszik időszaki kiállításunk, melyben soha nem látott, vagy csak több évtizede bemutatott tárgyak szerepelnek.

A divat sodró erővel ragadja magával az embereket, s bár intenzív, de viszonylag rövid idő alatt lezajló változást hoz. Divatosnak lenni annyit jelent, mint az aktuális változásokat mielőbb követni. Az iránta való érdeklődés főként a „szebbik nemre” jellemző.

A kiállítás alsó szintjén egy mai nő álmodja magát vissza a bemutatni kívánt korba. Az „álomban” nem szokványos formában kelnek életre a múzeumi tárgyak.

A galérián idővonal mutatja be a női divat legjellegzetesebb és legérdekesebb változásait a kiegyezéstől a második világháború kitöréséig. A divat nem egyformán érinti a különböző társadalmi rétegeket. Az arisztokrácia, a művészek és a nagypolgárság diktálta, a polgári középosztály pedig követte. Ez utóbbi társadalmi réteg áll a kiállítás középpontjában.

A divat ebben az időszakban már Debrecenben is a polgárság mindennapjainak szerves része volt. Az új befogadását megkönnyítette, hogy a felbomló cívis társadalom főként hagyományokra épülő törvényei már nem érvényesültek. Emellett megjelent egy új, vállalkozó szellemű polgári réteg, amely életmódjában is fogékony volt az újdonságok iránt. Ugyanakkor közülük kerültek ki a város modernizációjának motorjai. Tagjai ott vannak az Emlékkert, a Zenede, a Színház és a Kaszinó alapítói között. Nekik köszönhetően változatos társasági élet folyt a városban, melynek ünnepi alkalmain a nők már a legújabb divatot követő ruhákban jelentek meg.


ADYBANDI ÉBRESZTÉSE – kiállítás és múzeumi nyomozás

A Debreceni Irodalom Háza időszaki kiállítása

A huszadik század elején Ady Endre új fejezetet nyitott a magyar líra történetében. Szakítva a már megszokottal, új stílust, új költői nyelvet teremtett.
Pályája elején néhány évet Debrecenben töltött. Ebben az időszakban lett joghallgatóból újságíró, s kezdett első verseskötete, a Versek kiadásán dolgozni, ami 1899-ben meg is jelent Debrecenben.
Szerelem, csalódás, titkos imádó, mulatság, versek, kardpárbaj, újságírás. Pár kulcsszó, melyekkel leírható az a röpke két év, míg Ady Endre Debrecenben tartózkodott. A költő halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás e hívószavak mentén enged bepillantást Ady Endre életének korai, debreceni időszakába.
A tárlat az Álmodó Magyarok állandó kiállításba beépülve, arra folyamatosan reagálva mutatja be Ady Endre debreceni életének főbb kapcsolódási pontjait.

A kiállítással szoros egységet alkotó múzeumi nyomozás keretében pedig az arra vállalkozók Ady Endre elveszett galléros köpönyegének titkát fedezhetik fel.