Déri Múzeum

Időszaki kiállítások

KEREK VILÁG, avagy élet az avar jurtában

A Déri Múzeum időszaki kiállítása

Az  kiállításban a sztyeppei lovasnomád népek és az avarok életébe nyerhet a látogató bepillantást. A Kupolában látható, hagyományőrzők segítségével felépített jurtában korabeli technikával készült tárgymásolatok segítségével ki is lehet próbálni, miként teltek az avarok mindennapjai.

Milyen is a jurta? A jurta, amely a nagyállattartó közösségek, és az ehhez köthető életforma során alakult ki, rácsos falú, kupolás tetejű, nemezzel borított, praktikus, sátorszerű építmény. Gyorsan fölállítható és szétszedhető, lóra, kocsira málházható, könnyű szerkezetű. Vázépítménye két részből áll: oldalfalát falécekből álló rácsszerkezet alkotja, ez hajlítható, összetolható, széthúzható. Az ollós vázat bőrszíjak erősítik össze. Felületére nemezborítás került és rácsos falát díszes szőnyeggel borították. A jurta közepén tűz égett, füstje a tetőabroncs nyílásán távozott. A berendezést szőnyegek, bőrök, ülőpárnák és evésre szolgáló alacsony asztalkák alkották. A falon és a földön elhelyezett szőnyegek szigeteltek is. A felépített jurta belsejében található használati tárgyak, a különböző sütő, főző és tároló cserépedények, fakanalak, ivóeszközök, viseleti tárgyak, szövőszékek és egyszerű vastárgyak az egykori élet kellékeiként jelennek meg.

A kiállításban filmek és fotók is segítik az ismeretszerzést. A későbbiekben érdekes múzeumpedagógia foglalkozások és előadások is kapcsolódnak majd a témához. 

A kiállítás a múzeum Kupolájában április 4-től június 1-ig látogatható.

A tárlat előfutára annak a nagyszabású, ugyancsak az avar korral foglalkozó kiállításnak, amelyet októberben nyit a múzeum, s amely olyan látványosságot nyújt, amilyennel nem találkozhattak még a látogatók.


„Kossuth Lajos azt üzente...”

A Déri Múzeum időszaki kiállítása

Új ’49-es emlékkiállítás nyílt a „Debrecen, a szabadság fővárosa” című rendezvénysorozat keretében a Déri Múzeum Zoltai Termében. Kossuth Lajos személyét és debreceni tartózkodását állítja középpontba a tárlat, amely válogatott dokumentumok és tárgyak mellett három kézirat segítségével mutatja be a történelmi eseményeket, és állít emléket Kossuth halála 125. évfordulójának is.

A három kéziratról bővebben:

1. Szalacsi Rácz Imre: Kossuth Lajos azt üzente (regénykézirat)

A több mint 160 oldalas gépelt regény 1977-ben került a Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteményébe. Szalacsi Rácz Imre (1900–1956) író, költő, újságíró és tanár volt Debrecenben. Történelmi regényei és verseskötetei is jelentek meg. A regény 1847 októberétől 1849 augusztusáig kíséri végig Árva András életét a kovácsműhely-béli inasságtól a honvédtüzér-irányzóig. A tervezett regény kézirata 1955-ben született, de a szerző korai halála miatt már nem jelenhetett meg.

2. Neumann Sámuel levele (kézirat)

Neumann részt vett az 1849-es debreceni csatában és 1899-ben, az akkori polgármesternek írott levelében erről is beszámol. A pesti lapokban olvasta, hogy Debrecenben ünnepséget szerveztek a csata emlékére, és nagyon sajnálja, hogy anyagi helyzete miatt nem jöhetett el az ünnepségre. A kézirat nehezen olvasható, nem írásképe, hanem viszonylag gyenge magyarsága és erős német beütése miatt. De olvasható benne magyarázat erre: a szerző nem tanult magyarul írni, német nemzetiségű. Ez teszi még érdekesebbé a történetet, hiszen írójának a magyar ügy melletti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen.

3. Galgóczi Mihály honvédtüzér levelei az erdélyi hadszíntérről

Galgóczi Mihály tizenhárom levelét 1848. július 24. és 1849. június 6. között írta az erdélyi hadszíntérről szüleinek és egy barátjának. Galgóczi kollégiumi diák, majd Szalontán volt tanító, szülei Margitán laktak. Honvédtüzérként tíznél is több csatában vett részt, ezekről beszámolt leveleiben. Így többek közt Szeben ostrománál, a piski csatában, Dévánál, Medgyesnél is harcolt.

A kiállításon továbbra is kiemelt szerepet kap a Szent Korona hiteles másolata a Magyar Nemzeti Múzeum jóvoltából, és megtekinthető a Függetlenségi nyilatkozat Kossuth által írt fogalmazványa is, amely a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából érkezett Debrecenbe. A kiállítás – egy magángyűjtőnek köszönhetően – bemutatja a kiáltványt is, melyben Kossuth a magyar szabadság őrvárosának nyilvánítja Debrecent.

„Debreczen azon szikla, mellyre fogja építeni Isten a magyar szabadság szentegyházát, mellyen diadalmaskodni a pokolkapui soha sem fognak. Ime én a nemzet nevében Debreczen városát, a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom...”

Hermann Róbert (Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézet) professzor Kossuth-portréket bocsátott a múzeum rendelkezésére. A több mint negyven ábrázolás között van litográfia, nyomat, fa-, acél- és rézmetszet is. Jóga László, a Debreceni Kossuth Társaság vezetője jóvoltából néhány Kossuthhoz kapcsolódó emléktárgy is látható. Sipka Sándor átengedte a kiállításra a debreceni Karácsoni egyházi beszéd nyomtatott változatát, amelyet Fésűs András prédikátor tartott 1848 karácsonyán a Nagytemplomban. Ezt végig olvasva válik talán érthetővé a kapuőr január hetedikei bejegyzése: Magyarok Mózese. Kossuth pénzügyminiszteri ténykedése előtti tisztelgésként egy vitrint a szabadságharc numizmatikai anyagának szentel a kiállítás, benne igazi különlegességekkel: spionpénzekkel.

A tárlaton megjelenik egy kovácsműhely, a Nagytemplom, a Városháza, a Kollégium, valamint az Andaházy–Szilágyi-ház ma már nem létező erkélye, melyről Kossuth Lajos 1849. január 8-án mondott beszédet.

Érintőképernyős konzolokon és tableteken is hozzáférhetők lesznek a kiállítással kapcsolatos dokumentumok, képek, városábrázolások, tárgyak. A látogatókat kvíz- és más játékok is várják az elektronikus felületen.

A tárlat – amelynek kurátora Korompai Balázs főmuzeológus – március 14.–május 26-ig tekinthető meg.


 „Kossuth kultusza Bulgáriában” 

A Déri Múzeum időszaki kiállítása

Sumenben 1949-ben a magyar Kossuth Lajos emlékének szenteltek egy felvilágosodás korabeli házat, amelyet múzeummá alakítottak. Napjainkban a Kossuth Lajos Emlékház és Sumen városa fontos helyet foglal el a bolgár–magyar kapcsolatok ápolásában. Az évek során kulturális híddá vált a két ország között, és aktív szerepet tölt be a bolgár és magyar történelem megismertetésében. Többéves együttműködése különböző magyar kulturális intézetekkel, jó példája a két ország sikeres kulturális és történelmi kapcsolatának.

A sumeni Kossuth Lajos Emlékházból érkezett kiállítás a Déri Múzeumban azt mutatja be, Bulgáriában hogyan őrzik a magyar államférfi emlékét.

A tárlat március 9-től június 22-ig látogatható.


A piramisok országában (Soó Rezső egyetemi tanár utazása Egyiptom földjén)

A Déri Múzeum időszaki kiállítása

Soó Rezső az 1960-as évek közepén utazott Egyiptomba. A sivatagi országban a Nílus-völgy Kairó és Asszuán közötti szakaszát, valamint Alexandria és Port Szaíd kikötővárosok környékét járta be. Ezekről a helyekről származnak a hagyaték eredeti képei. Az egyiptomi fotógyűjteményben 282 diapozitív és 128 fotónegatív van, de a felvételek között sok reprodukció, másolat is található.

A tárlaton a Soó-fotóhagyaték Egyiptomban készített felvételeiből azokat mutatja be a múzeum, amelyek leglátványosabban ábrázolják Soó Rezső útjának céljait, szakmai eredményeit, az ország egyedülálló természeti és kulturális értékeit. A legérdekesebb, legsikerültebb fotók – digitalizált formában – önállóan, külön egységben, projektorral láthatók.

A tárlat izgalmas eleme egy korabeli egyiptomi vasúti kocsi stilizált kabinjának belseje, amely az 1960-as évek stílusát tükrözi. A kupé függönnyel keretezett ablakában jellegzetes Nílus-völgyi tájat csodálhatnak a látogatók, eredeti mozgófilmen.

A kiállítás 2018 június 12-től 2019. december 31-ig látogatható a múzeum 2. emeletén