Déri Múzeum

Időszaki kiállítások

Nihon ningjó - Rítus és játék

A Déri Múzeum japán babakiállítása március 26-tól június 24-ig látható a Zoltai Teremben és annak galériájában.

Daruma

A legenda szerint Daruma, miután 9 éven keresztül keresztbe tett lábakkal ült és meditált, lábai elfonnyadtak, de ő így is képes volt átkelni a Japán-tengeren egy nád vagy bambuszlevélen állva. Sokszor így ábrázolják. Ez halandó ember számára nehezen elképzelhető, mégis tökéletesen szimbolizálja a Zen elmélet tökéletes egyensúlyát. „Keljfeljancsi” alakjába bújva képviseli azt a bátorságot ami az elbukást követő felálláshoz szükséges. Beceneve okiagari kabosi – a kis szerzetes, aki könnyedén feláll.
Rengeteg féle Daruma létezik, a különböző prefektúráknak megfelelően. Mivel szemek nélkül árulják őket, a tulajdonos egy szemet rajzol neki, és kíván valamit. Az egyik szem megígéri a másiknak, hogy a kívánság teljesülni fog. Ha nem, akkor az egyszemű babát elviszik a templomba és ott elhamvasztják. A régi babák elégetése még mindig (ningjó kujó) a tisztelet jeléül történik, mely a lelket illeti, aki emberi testet ölt, és egyben a test korábbi tulajdonosénak esetlegesen hátrahagyott gonosz szellemét is elűzi.

Dzsizó

Mint a többi buddhista szent, a Bódhiszattva Dzsizo is Indián, Kínán és Koreán keresztül került Japánba. Szanszkrit neve, a Ksithigarbha, azt jelenti: a Föld anyaméhe. Kannon mellett az egyik legnépszerűbb istenség.
Egyszerű kőszobrait leginkább útkereszteződéseknél, temetők mellett találhatjuk meg, sokszor piros sapkában, köténnyel, imádság-szimbólumokkal és kívánság érmékkel ékesítve. Néhány Dzsizo ábrázolás meglepően nagyszámú köténnyel dicsekedhet, egyik a másikra aggatva. Ez azért van, mert ha egy gyermek megbetegszik, a templom papja vásárol vagy készít egyet, amit azután  ráadnak a beteg gyermekre. Ha meggyógyul, a kötényt a Dzsizo-nak ajándékozzák. A leghatékonyabb Dzsizo az, amelyiknek a leggazdagabb ruhatára van.
A pici kőből faragott Dzsizo-k a templomok padlóján mizuko-ként vagy „vízgyermek”-ként ismertek, és elvetélt vagy abortált gyermekeknek állítanak emléket. A Dzsizo lába elé játékokat, harapnivalót vagy ruhákat helyeznek el; őt bízzák meg azzal, hogy a meg nem született gyermekeknek eljuttassa ezeket az ajándékokat. Ritka és megrendítő ábrázolás, amikor a Dzsizo gyengéden karjában tart egy gyermeket.

Izumeko

A gyermekeket kosárban hordozni ősi népi megoldás. Észak-Japánban, ahol a földművesek egész nap a távoli földeken dolgoztak, nagy fonott kosárban cipelték magukkal gyermekeiket, meleg takaróba bugyolálva. Télen, az otthon dolgozó asszonyok ugyanígy védték meg őket a hidegtől és a sérülésektől. Apró játékokat erősítettek a kosarak széléhez, amellyel a babák szórakoztatták magukat. Ennek a babának is számos variációja van: eredetileg a csecsemők egy darab pamuttal takarva kicsi, kézzel fonott nádkosárban feküdtek; az esztergált verzióban pici, forgatható kokesi található, ami nem tud kiesni belőle, a kifinomult császár-császárnő pár változat fénylő, gazdag selyembe és brokátba öltöztetett; léteznek még ifjú párok apró teáscsészében vagy egy makk sapkájában.

Amagacu

Fétis baba, keresztbe tett bambuszrudakból kerek, rongyból készült fejjel, finoman festett részletekkel. A név „mennyei gyermek”-et jelent és az újszülött baba mellé helyezték, hogy elszívja a betegséget és elűzze a gonosz erőket. Néha imákkal vagy varázsigékkel teleírt papírt tekertek a bambuszrudak köré, ezzel is növelve a védelmet, amit a baba biztosított. A gyermek ruháját ráakasztották, vagy a bambusz köré tekerték, így a baba meg tudta tisztítani őket és ki tudta űzni belőlük a bujkáló gonosz lelkeket.
Előfordult, hogy az öltözet nélküli figurát az otthoni imahelyen helyezték el és a várandós nő védelmét kérték tőle. Ruhát csak akkor kapott, amikor a gyermek már megszületett. Eredetileg a fiúgyermekek védelmét szolgálta, vigyázott rájuk alvás vagy játék közben egészen 15 éves korukig, amikor is felnőtt lett belőlük. Akkor a babát a családi szentélybe állították ki. A lányok az „isteni gyermek”-et egészen házasságukig őrizték.
Ugye mindenki emlékszik arra, hogy gyerekkorában neki is volt őrangyala?

Tóth-Vásárhelyi Réka: Számomra mit jelent a kokeshi

„Kicsit szentimentális, no és persze elfogult vagyok ebben a kérdésben, de ezt nézzék el nekem!
Jó pár éves tapasztalattal, több ezer kokeshi elkészítése után a kokesiket, a természet ajándékának tartom, hiszen a „fa testet és lelket ad a kokesinek, cserébe a kokeshi új életet ad a fának”, így persze jóval túlmutat a „fababa” fogalmán.
A kokesi a formák játéka, végtelen variációs lehetőségével, egyszerűen esztergált mértani formákból, néhány ecsetvonással bármi megszemélyesíthető.
Ahogy minden fa más, úgy minden kokeshi is más és más. Mindegyiknek más egyénisége van, más-más céllal és üzenettel születik. Más lesz a „gazdája”, más életutat választ: van, aki örökké utazik, vagy amulettként szem előtt az asztalon tölti napjait, de van akit a táskában hordanak, van akit vitrinben óvnak és társaival együtt gyűjtenek. Persze van olyan is akivel bocsánatot kérnek, vagy szerelmi vallomást tesznek, születésnapot, évfordulót, esküvőt, születést, vagy ballagást ünnepelnek. Van akit díjként ajánlanak fel, vagy etika órára beszélgető témaként visznek. Van köztük kedves, szép, elegáns, szende, pimasz, félénk, fiú, lány, gésa, szamuráj, magyar vagy japán. Azonban az egyetlen dolog, ami közös bennük, az a szeretet amivel a kezeim közül kikerülnek!”

A Déri Múzeum 20. századi Japán gyűjteménye

A Déri Múzeum vezetősége a tokiói magyar nagykövetség egyik munkatársán keresztül kapcsolatokat épített ki a Tokiói Tudományos Múzeummal. Ennek eredményeképpen a két múzeum jelentős műtárgycserét bonyolíthatott le egymás között 1933-ban. Debrecenből néprajzi és népművészeti tárgyakat küldtek Japánba, viszonzásképpen pedig 20. századi, kortárs anyag érkezett a Cívisvárosba.
Az anyag egy része azóta is folyamatosan látható múzeumunkban, azonban a „Nihon ningjó - Rítus és Játék” című kiállításunkon olyan műtárgyakat állítottunk ki, melyek eddig rejtve voltak a látogatók előtt.

Kiállított műtárgyak:

Déri Múzeum gyűjteménye
Japán Alapítvány gyűjteménye
Dr. Pinczés István gyűjteménye
Debreceni Színjátszó Stúdió Független Színház és Japán Kulturális Szolgáltatóközpont Közhasznú Egyesület gyűjteménye
Tóth-Vásárhelyi Réka gyűjteménye és alkotásai
Tamás Attila gyűjteménye
Csőke Kitti alkotásai