Déri Múzeum

Időszaki kiállítások

TRIANON 100

„Nem kell beszélni róla sohasem,

De mindig, mindig gondoljunk reá”

E gondolatot olvashatjuk Juhász Gyula Trianon című versében, amely a „Trianon 100 emlékkiállítás Debrecen” virtuális tárlat főcíme és vezérgondolata is egyben. A Déri Múzeum első ilyen jellegű kiállításában különleges módon emlékezik meg a békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról.

A tárlat érdekessége, hogy csak a virtuális térben létezik, egy program segítségével alakították ki a kiállítóteret és rendezték be azt a múzeum munkatársai: Korompai Balázs, Ősz Attila és Váradi Katalin. A program a szabad barangolás mellett lehetőséget ad vezetett útvonal bejárására is. Főként Trianon debreceni vonatkozása áll a középpontban, természetesen országos kitekintéssel. A tárlatban három egység különül el, az első a gazdasági, társadalmi kulturális veszteségekről szól. A következő rész Debrecen két világháború közötti sorsába nyújt betekintést, míg az utolsó egység a Magyar Fájdalom Szobrának történetét mutatja be felállításától napjainkig. Térképek, archív fényképek és részletes információk segítik a látogatók témában való elmélyedését. Mindemellett versek és interaktív elemek színesítik a kiállítást.

A tárlat, amelyet a Déri téren felfestett sárga körök egyikében lévő QR-kód leolvasásával tekinthetnek meg az érdeklődők, az Együtt vagyunk Debrecen! kezdeményezés keretén belül „nyílt meg" június 4-én.


POLGÁRI SIKK

A tárlat a polgárosodó Debrecen női ruháiból, kiegészítőiből ad ízelítőt, s enged betekinteni a korabeli polgárok életmódjába. Múzeumunk iparművészeti gyűjteményének gazdag anyaga az állandó kiállításban számos helyen, ám nem önállóan jelenik meg. Részben ezt is pótolni igyekszik időszaki kiállításunk, melyben soha nem látott, vagy csak több évtizede bemutatott tárgyak szerepelnek.

A divat sodró erővel ragadja magával az embereket, s bár intenzív, de viszonylag rövid idő alatt lezajló változást hoz. Divatosnak lenni annyit jelent, mint az aktuális változásokat mielőbb követni. Az iránta való érdeklődés főként a „szebbik nemre” jellemző.

A kiállítás alsó szintjén egy mai nő álmodja magát vissza a bemutatni kívánt korba. Az „álomban” nem szokványos formában kelnek életre a múzeumi tárgyak.

A galérián idővonal mutatja be a női divat legjellegzetesebb és legérdekesebb változásait a kiegyezéstől a második világháború kitöréséig. A divat nem egyformán érinti a különböző társadalmi rétegeket. Az arisztokrácia, a művészek és a nagypolgárság diktálta, a polgári középosztály pedig követte. Ez utóbbi társadalmi réteg áll a kiállítás középpontjában.

A divat ebben az időszakban már Debrecenben is a polgárság mindennapjainak szerves része volt. Az új befogadását megkönnyítette, hogy a felbomló cívis társadalom főként hagyományokra épülő törvényei már nem érvényesültek. Emellett megjelent egy új, vállalkozó szellemű polgári réteg, amely életmódjában is fogékony volt az újdonságok iránt. Ugyanakkor közülük kerültek ki a város modernizációjának motorjai. Tagjai ott vannak az Emlékkert, a Zenede, a Színház és a Kaszinó alapítói között. Nekik köszönhetően változatos társasági élet folyt a városban, melynek ünnepi alkalmain a nők már a legújabb divatot követő ruhákban jelentek meg.


ADYBANDI ÉBRESZTÉSE – kiállítás és múzeumi nyomozás

A Debreceni Irodalom Háza időszaki kiállítása

A huszadik század elején Ady Endre új fejezetet nyitott a magyar líra történetében. Szakítva a már megszokottal, új stílust, új költői nyelvet teremtett.
Pályája elején néhány évet Debrecenben töltött. Ebben az időszakban lett joghallgatóból újságíró, s kezdett első verseskötete, a Versek kiadásán dolgozni, ami 1899-ben meg is jelent Debrecenben.
Szerelem, csalódás, titkos imádó, mulatság, versek, kardpárbaj, újságírás. Pár kulcsszó, melyekkel leírható az a röpke két év, míg Ady Endre Debrecenben tartózkodott. A költő halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás e hívószavak mentén enged bepillantást Ady Endre életének korai, debreceni időszakába.
A tárlat az Álmodó Magyarok állandó kiállításba beépülve, arra folyamatosan reagálva mutatja be Ady Endre debreceni életének főbb kapcsolódási pontjait.

A kiállítással szoros egységet alkotó múzeumi nyomozás keretében pedig az arra vállalkozók Ady Endre elveszett galléros köpönyegének titkát fedezhetik fel.