Déri Múzeum

Időszaki kiállítások

MUNKÁCSY MÁS/KÉP(P)
A Déri Múzeum időszaki kiállítása

A múzeum Munkácsy Mihály születésének 175.  évfordulója tiszteletére rendezte sajátos képi világú tárlatát. A Zoltai Terem nagy belmagasságú, galériás elrendezése segítségével a látogató a festő egykori párizsi palotája, a karzatos szalon és a műterem vendége lehet. A korabeli lapok beszámolói, a fennmaradt fotók, valamint Pataky László akvarelljei segítségével alakul át a múzeumi tér, amelyben tanúi lehetünk Munkácsy Mihály élete egy-egy érdekes eseményének. A kiállítás történeteket mesél, amelyek végül a Munkácsy Teremben található Trilógiához vezetnek.

A festő hatalmas képeinek kiállításai mindig különleges események voltak, így a Krisztus Pilátus előtt és a többi festmény is óriási látványosságként jelent meg. A jelenlegi tárlat 1882 óta, 137 év után vállalkozik az első darab budapesti kiállításának rekonstruálására a korabeli beszámolók leírását követve.

Az Egyetértés c. lap 1882-es februári számában így olvashatunk erről:

„Munkácsy Mihály legremekebb alkotása a »Krisztus Pilátus előtt« ma reggel érkezett meg Bécsből, délután 3 órakor szállították be a sugárúti képzőművészeti palotába. A festményt Sedelmeyer egyik rokona kísérte, aki az átszállításra és kibontásra felügyelt. Azonnal hozzákezdtek a kép kifeszítéséhez, mely esti fél hétig tartott. Telepy Károly festő ügyelt fel a kifeszítésre, s féltékeny gonddal vigyázott, hogy baja ne történjék. Ezalatt jöttek mentek a magyar művészek […] s a nagy terem padolatán fekvő kép körül néma bámulattal megállva nézték a félhomályban összefutó magasztos vonásokat. . … A lámpák alig világították meg az egész képet, melynek csodás alakjai mozogni, beszélni látszanak. A bámulók ajkáról csak egy-egy magasztaló szó röppent el a teremben olyan csönd volt, mint a templomban szokott lenni.”

A békéscsabai múzeum féltett kincsei: a relikviák, s a számos dokumentum ritkán hagyja el a Munkácsy Mihály Múzeumot. A kiállítás azért is különleges, mert legutóbb 25 éve volt lehetősége a Déri Múzeumnak ilyen gazdag válogatás bemutatására.

Életterének rekonstruálása mellett a látogatók korabeli viseletmásolatokat felöltve Munkácsy vendégeinek érezhetik magukat. A játékra vállalkozókat megörökítő fotók később a kiállítást felidéző, meghatározó emlékké válhatnak.

A kiállítás 2019. június 22-től december 31-ig látogatható.


A piramisok országában (Soó Rezső egyetemi tanár utazása Egyiptom földjén)

A Déri Múzeum időszaki kiállítása

Soó Rezső az 1960-as évek közepén utazott Egyiptomba. A sivatagi országban a Nílus-völgy Kairó és Asszuán közötti szakaszát, valamint Alexandria és Port Szaíd kikötővárosok környékét járta be. Ezekről a helyekről származnak a hagyaték eredeti képei. Az egyiptomi fotógyűjteményben 282 diapozitív és 128 fotónegatív van, de a felvételek között sok reprodukció, másolat is található.

A tárlaton a Soó-fotóhagyaték Egyiptomban készített felvételeiből azokat mutatja be a múzeum, amelyek leglátványosabban ábrázolják Soó Rezső útjának céljait, szakmai eredményeit, az ország egyedülálló természeti és kulturális értékeit. A legérdekesebb, legsikerültebb fotók – digitalizált formában – önállóan, külön egységben, projektorral láthatók.

A tárlat izgalmas eleme egy korabeli egyiptomi vasúti kocsi stilizált kabinjának belseje, amely az 1960-as évek stílusát tükrözi. A kupé függönnyel keretezett ablakában jellegzetes Nílus-völgyi tájat csodálhatnak a látogatók, eredeti mozgófilmen.

A kiállítás 2018 június 12-től 2019. december 31-ig látogatható a múzeum 2. emeletén


Hivatás az életért, mentők egykoron és napjainkban

A Debreceni Irodalom Házának időszaki kiállítása

Segíteni a balesetet szenvedőkön a legrégebbi korok óta kihívást jelent az emberiség számára. A korai vallási módszerekre és babonákra épülő megoldások azonban csak a felvilágosult abszolutizmus korában kezdtek  ésszerűsödni, majd fokozatosan átkerültek az egészségügyi szakma oldalára. Ebben az időszakban a bajba jutottak orvos hiányában a borbélysebészekre voltak utalva. A borbélyok kezdetekben a sebészcéhek, majd 1770-től a Nagyszombati Egyetemen elindított orvos- és sebészképzés után, komolyabb felügyelet mellett, egyetemi berkekben szerezték a sebészi képesítést. Az általuk végzett beavatkozások többnyire a sebek, fekélyek, ficamok, törések kezelésében, fog­húzásban, érvágásban, piócák használatában merültek ki. A 19. század végén elavultnak tekintett módszereik miatt a borbélysebészek működését rendelet szüntette be. Innentől a sürgősségi ellátás gyakorlata véglegesen orvosi feladattá vált.

A Debreceni Irodalom Házának új időszaki kiállítása Hivatás az életért, mentők egykoron és napjainkban címmel az életbevágóan fontos folyamatot, a mentőmunka értékeit és a mentőszolgálat fejlődését a huszadik század elejétől napjainkig mutatja be. A tárlat azért került éppen erre a helyszínre, mert 1950. július 1-jén ebben az épületben alakult meg az Országos Mentőszolgálat debreceni állomása.

A kiállítás 2019. június 18-tól 2019. szeptember 30-ig tekinthető meg.


Kossuth kultusza Bulgáriában

A sumeni Kossuth Lajos Emlékház – híd két nép között

A Déri Múzeum időszaki kiállítása

Sumenben 1949-ben a magyar Kossuth Lajos emlékének szenteltek egy felvilágosodás korabeli házat, amelyet múzeummá alakítottak. Napjainkban a Kossuth Lajos Emlékház és Sumen városa fontos helyet foglal el a bolgár–magyar kapcsolatok ápolásában. Az évek során kulturális híddá vált a két ország között, és aktív szerepet tölt be a bolgár és magyar történelem megismertetésében. Többéves együttműködése különböző magyar kulturális intézetekkel, jó példája a két ország sikeres kulturális és történelmi kapcsolatának. A sumeni Kossuth Lajos Emlékházból érkezett kiállítás a Déri Múzeumban azt mutatja be, Bulgáriában hogyan őrzik a magyar államférfi emlékét.
 

A kiállítás 2019. július 31-ig tekinthető meg.


Adybandi ébresztése – kiállítás és múzeumi nyomozás

A Debreceni Irodalom Háza időszaki kiállítása

A huszadik század elején Ady Endre új fejezetet nyitott a magyar líra történetében. Szakítva a már megszokottal, új stílust, új költői nyelvet teremtett. Pályája elején néhány évet Debrecenben töltött. Ebben az időszakban lett joghallgatóból újságíró, s kezdett első verseskötete, a Versek kiadásán dolgozni, ami 1899-ben meg is jelent Debrecenben.Szerelem, csalódás, titkos imádó, mulatság, versek, kardpárbaj, újságírás. Pár kulcsszó, melyekkel leírható az a röpke két év, míg Ady Endre Debrecenben tartózkodott. A költő halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás e hívószavak mentén enged bepillantást Ady Endre életének korai, debreceni időszakába. A tárlat az Álmodó Magyarok állandó kiállításba beépülve, arra folyamatosan reagálva mutatja be Ady Endre debreceni életének főbb kapcsolódási pontjait. A kiállítással szoros egységet alkotó múzeumi nyomozás keretében pedig az arra vállalkozók Ady Endre elveszett galléros köpönyegének titkát fedezhetik fel.

A kiállítás 2019. június 22-től 2019. december 31-ig tekinthető meg.