Déri Múzeum

Időszaki kiállítások

A hit megtartó ereje – Erdélyi fejedelemség és Debrecen

Debrecen sorsa a mohácsi csatavesztést követően szorosan kapcsolódott az erdélyi államhoz. A város a három részre szakadt ország hármas határának központjába került. Debrecen – elöljárói bölcsességének köszönhetően – a nagyhatalmak árnyékában is megőrizte függetlenségét. A magát „Keresztény Respublikának” nevező város – a török elől menekülőket befogadva – az ország legnépesebb magyar településévé vált. Gazdagságának alapját továbbra is kereskedelme és kézműipara biztosította. A gazdasági hatalommal járó politikai érdekérvényesítés volt az alapja a debreceni cívis öntudat megszületésének, melynek szellemi háttere, a kereskedő polgárt sokra becsülő, kálvini reformáció volt.
A református szellemiségű Debrecen nagy tekintélyű támogatókra talált a mélyen hívő Bocskai István, Rákóczi György, Bethlen Gábor és Apafi Mihály fejedelmek személyében.
Bocskai István rövid uralkodása alatt adományaival és az általa kibocsátott kiváltságokkal támogatta a várost és annak európai hírű iskoláját, az 1538-ban alapított Református Kollégiumot.
Bethlen Gábor és Rákóczi György, későbbi fejedelem jelentős anyagi segítsége mellett 1628-ra elkészült a korábban tűzvészben elpusztult András-templom újjávarázsolt épülete. Az erdélyi fejedelemség utolsó nagy alakja, Apafi Mihály adományokkal és alapítványokkal biztosította a Református Kollégium diákjainak külföldi egyetemeken való továbbtanulását.
A XVII. századi fejedelmi udvar művelődésszervező ereje meghatározó volt a Bethlen Gábor alapította, gyulafehérvári fejedelmi nyomdában (1619–1658), de más nyomdákban megjelenő kiadványok is a patrónus fejedelem támogatását élvezték. Negyven fölött van azoknak a műveknek, nyomtatványoknak a száma, amelyek Bethlen Gábornak köszönhetik létrejöttüket.
Uralkodása mintaképe volt az alattvalók iránti türelmes és bölcs kormányzásnak. A fejedelem a könyvkiadás és teológusképzés támogatásával a református hit „terjesztője” volt, alattvalói szabad vallásgyakorlatát azonban semmiben sem korlátozta.
A kiállításban bemutatott írott dokumentumok, oklevelek, egyházi és világi nyomtatványok a patrónus református fejedelmeknek állítanak emléket, akik tevékenységükkel a gazdasági intézkedéseiken túl, az uralmuk alatt lévő népek szellemi és hitbéli életét is gondozták.
A fejedelmi hatalom erejét jelképező szándékkal, az európai politikában történő diplomáciai szerepvállalás emlékeiként maradtak ránk azok reprezentációs céllal készült numizmatikai ritkaságok, unikumokként nyilvántartott darabok, melyek a kiállításon bemutatásra kerülnek, közöttük Apafi Mihály fejedelem 100 dukát súlyban kivert aranya.
A fejedelmi udvar patrónusi szerepvállalásának köszönhetően készült el az első román nyelven megjelent bibliafordítás, mely a későbbiekben nagy szerepet töltött be az irodalmi román nyelv kialakulásában. Az I. Rákóczi György támogatásával román nyelvre lefordított, majd 1680-ban Apafi Mihály fejedelemsége alatt Gyulafehérváron kinyomtatott Biblia az Istenbe vetett Hit megtartó erejének egyetemes szimbóluma.

A hit megtartó ereje című tárlat kísérőkiállításai

A Reformáció Kelet-Európában: Erdély (a Kelet-európai Német Kulturális Fórum  vándorkiállítása)
500 évvel ezelőtt történt, hogy Luther Márton kitűzte tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára. A tételek hatására Európa-szerte hatalmas változások indultak el. A reformáció Kelet-Európában való elterjedéséről és annak hatásairól szól a Német Kulturális Fórum Közép-Kelet-Európa kezdeményezésére, a Külügyi Hivatal támogatásával létrejött vándorkiállítás, amely a Közép-Kelet-Európa evangélikus öröksége címet viseli. A kiállítás a nyelvek és felekezetek közötti szakadék áthidalására buzdít, ahogyan Luther és társai is előmozdították ezt a múltban.

Égerházi László fafaragó művész alkotásai
A hit megtartó ereje – az Erdélyi Fejedelemség és Debrecen” című kiállításban Erdély és a fejedelmek szellemisége nemcsak a gazdag numizmatikai anyagon, uralkodói jelképeken, klenódiumokon, metszeteken, okleveleken és könyvekben tárul elénk, hanem Égerházi László faragott domborművein keresztül is. Alkotásain az erdélyi fejedelmek fából készült portréi, címerei, harci díszei jelennek meg. 

A kiállítás látogatható 2018. március 31-ig.

Belépőjegy:
teljes árú: 500 Ft/fő
félárú: 250 Ft/fő
családi: 1100 Ft/fő