A TARDYAK ÉS BERETTYÓÚJFALU

Tardy György (1862-1949) földbirtokos a két világháború közötti Berettyóújfalu közéletének jeles személyisége. A saját kezűleg faragott, festett bútorai mellett családi fotók és használati tárgyak is láthatók a kiállításban. Főszerkesztője volt a Bihari Gazda című folyóiratnak, 1937-ben helytörténeti munkát jelentetett meg Berettyóújfalu keletkezése, története és fejlődése címmel. Az ő nevéhez fűződik a birtokán álló herpályi Csonkatorony megmentése. Az 1170 után épült, valószínűleg a bencés rendhez tartozó, román stílusú, háromhajós, nyugati toronypáros herpályi kolostortemplom még fennálló déli tornyát saját tervei szerint felújíttatta 1904-ben. A Tardy család birtokán találták meg azt a gepida pajzsdudort, amelyet a Nemzeti Múzeumban őriznek 1854 óta.

ÉLET A VÍZIVILÁGBAN

A kiállítás Szűcs Sándornak, a Sárrét jeles kutatójának munkáit, rajzait is felhasználva egy letűnt világot mutat be. Megismerkedhetünk a pákászok életével, a pákásztanyával, a bodonhajóval, a halfogó eszközökkel, a vízivilág legfontosabb növényeivel: nád, gyékény, sulyom; azok felhasználási módjaival, valamint néhány érdekes állattal: réti csík, daru, kanalasgém stb., melyek közül néhánynak a hangja is hallható a háttérben.

"JÓ GAZDASSZONY VAGYOK ÉN."
Női munkák a ház körül

A hagyományos paraszti munkák között fontos szerepet kapott - Biharban egészen az 1950-es évekig - a kender feldolgozása, amelynek szinte minden mozzanatát a nők végezték: a megtermelt kenderből ők készítettek fonalat, majd szőtték meg belőle a ruházkodás legalapvetőbb darabjait, a háztartás és a földművelő, állattartó gazdasági tevékenység nélkülözhetetlen kellékeit. Az egyéb női munkák bemutatásához (kenyérsütés, főzés, gyereknevelés) a kiállításban az 1910-es éveket idéző konyha- és szobabelső adja a hátteret.

TALLÓZÁS BIHAR IRODALOMTÖRTÉNETÉBŐL

JÁTÉK-HAD-TÖRTÉNET

Az állandó kiállítás egyik gyöngyszeme várja a látogatókat a nagyterem galériáján. A Barcsay-Székely-játékgyűjtemény részben 1930 és 1944 között forgalmazott gyári játékokból, részben id. dr. Barcsay László királyi járás-bíró, dr. Barcsay László erdőmérnök és dr. Major István ökológus 1932-1995 között készített munkáiból áll. Ez a kiállítás az igazi játékként játszott hadijátékokat, a magyar hadiviselet történetét, az egykor megénekelt "szép élet a katonaélet" emlékét idézi. Nincsenek itt harci jelenetek, romok, de van segélyhely, pihenőcsapat, híradós alakulat, díszelgő egység. Hadtörténetünk változatos, magyaros katonaviseleteit, az elmúlt 500 év huszár és gyalogsági egyenruháit rajzokon és ólomkatona figurákon is bemutatjuk.

LISZTES VENDÉGLŐ

A Lisztes-család három nemzedéke szolgálta a berettyóújfalui vendéglátást. A nagyapa, Lisztes Imre, a Kőpince nevezetű kocsmából csinált vendéglőt, amelyet a fia, Lajos átépített és szállodával bővített 1925-26-ban. A kiállításban láthatók a Karlsbadban (Karlovy Vary) gyártott "Lisztes étterem" feliratú étkészlet darabjai mellett az alpakkából készült evőeszközök és a szálloda szobaberendezése is.

BERETTYÓÚJFALU, A VÁRMEGYESZÉKHELY

Az első világháború után, 1920. április 30-án Berettyóújfalu nagyközség csonka Bihar vármegye székhelye lett. 1922-től nagyarányú fejlesztések következtek: villamosítás, iskola- és útépítések, ekkor épült a Vármegyeháza, a Honvédlaktanya, a Tisztviselőtelep. Ebben az időben készült el a Leventeház, a Gróf Tisza István Közkórház, a Postapalota is. A főtéren felállították a Hősök szobrát, a Tisza Kálmán-szobrot és 1933-ban az Országzászlót. Kiépült a városközpont, üzletek sora nyitotta meg kapuit, amelyek a vármegye lakosságának igényeit próbálták kielégíteni. Az egyik legjelentősebb üzlet Konrád György író édesapjának vaskereskedése volt a zsinagóga mögött. Az ipari üzemek közül a Nyíri-féle gőzmalom emelkedik ki. A településen volt sportpálya, jégpálya, tíz teniszpálya, egy strand és egy kádas gőzfürdő. Makk Károly filmrendező édesapja, Makk Kálmán Apolló néven mozit nyitott 1926-ban.

| vissza a lap tetejére |