Déri Múzeum

A Hónap érme - március

A háromkrajcáros titkai

Az 1848. március 15-i forradalmat követően Magyarország szuverenitásának fontos lépcsőfoka volt az önálló magyar pénzkibocsátás elindítása. A magyar pénz történetében mérföldkőnek tekinthető ez az időszak. Bár a Habsburg uralkodók alatt is készültek magyar szimbólumokkal veretek (pl. címer vagy Madonna), a szabadságharc pénzein szerepelt először magyar nyelvű felirat. A hivatalos pénznem a forint lett, melynek váltója a krajcár (régiesen krajczár). A papírpénzek az 1 és 2 forintos címletben keltezetlenül, az 5, 10,  100 forintos címletek 1848. szeptember 1-i keltezéssel kerültek forgalomba. A Batthyány-kormány pénzügyminisztereként Kossuth Lajos aláírásával nyomtatták a bankjegyeket, innen származik a „Kossuth-bankó”  elnevezés. A krajcárok verése Körmöcbányán (K–B) és Nagybányán indult meg (N–B). Rézből készültek az 1 és 3 krajcáros érmék, míg a 6, 10, és 20 krajcárosok ezüstből. Utóbbiak tisztasága méretükhöz hasonlóan növekedett (437–500–583‰). Készült 1 dukátos kereskedelmi érme is V. Ferdinánd álló alakjával, 986‰-os arany tisztasággal, hátoldalán pedig a Mátyás királytól kezdve „hungarikumnak” tekinthető Patrona Hungariae, vagyis Szűz Mária Isten Anyja Magyarország Védője.

Windisch-Grätz osztrák tábornagy érkezése elől a magyar törvényhozás és a végrehajtó hatalom 1849 első napjaiban Debrecenbe menekült. A bankjegynyomtatás azonban itt is folytatódott, ennek egyértelmű nyoma látható abban, hogy az 5 forintos Kossuth-bankók színében eltérés figyelhető meg. A bankjegy kidolgozása mindenben megegyezik, azonban míg a Buda-Pesten készült bankjegyek felirata vörös, addig a Debrecenben készült nyomatoké barna árnyalatú.

A magyar pénzeken állandóvá vált a mai címerünkhöz hasonló jelkép: vagyis a hasított pajzs jobb oldalán Árpád-sávokkal, bal oldalán a hármas halmon álló kettős kereszttel, a pajzs fölött a Szent Koronával. A pénzek szimbolikájában jelentős mérföldkövet hozott 1849. július 1-je, amikor Buda-Pesten kibocsátották a két forintos kincstári utalványokat, és ezeken már a korona nélküli címer szerepelt. Ennek oka, hogy a Debrecenben ülésező magyar Országos Honvédelmi Bizottmány Kossuth Lajos vezetésével kiadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, és április 14-én kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.

A magyar szabadságharc pénzeiből is készültek széttekerhető, csavaros példányok. Az ún. „spion pénzként” vagy futárpénzként is emlegetett krajcárok méretükben és ábrázolásukban teljesen megegyeztek az 1 és 3 krajcáros rézpénzekkel. Ugyanakkor elő- és hátoldaluk szétcsavarható volt, belsejük üreget rejtett. Keletkezésük idejéről és használatukról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint már a szabadságharc alatt, mások szerint közvetlenül a szabadságharc leverése után használták őket. Előbbi esetben elképzelhető, hogy belsejükbe titkos üzeneteket rejtettek, és így továbbították őket. A kutatók másik része – köztük Hermann Róbert is – inkább az ellenállás, az emlékezet, a nemzeti érzelem eszközeként gondolnak rá, hiszen kerültek elő olyan példányok, melyekben Bem József, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos vagy Batthyány Lajos fényképeit találták.

2019 márciusában a Déri Múzeum nagyszabású időszaki kiállításához igazodva egy csavaros háromkrajcárost választottunk a Hónap Érmének. Belsejébe egy 1 dukátos kereskedelmi érmét rejtettünk V. Ferdinánd király arcképével.