Déri Múzeum

A Hónap érme - június

A kétségbeesettek kiáltása

A nemzeti összetartozás napja 2010-től hivatott a világ magyarságát emlékeztetni az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára. A jövőre esedékes 100. évforduló méltó ünneplésére a történelemtudomány is készül. A törekvés egyik zászlóshajója a Trianon 100 Lendület Kutatócsoport, Ablonczy Balázs vezetésével. A centenáriumi megemlékezésekben minden bizonnyal jelentős feladat hárul majd a múzeumokra is. A Déri Múzeum számos műtárgya mesél az első világháborúról, az elcsatolt területekről, határon túl rekedt honfitársainknak az elmúlt száz évben elszenvedett viszontagságairól. A numizmatikai gyűjtemény vezetője ezek közül választott egyet a Hónap Érméjének, mely a kisebbségbe szorult magyar lakosság 20. századi megpróbáltatásaihoz kapcsolódik.

Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követően a Német Szövetségi Köztársaságba emigrált magyarok hozták létre a Numismatica Hungarica Társaságot Frankfurtban. A szervezet azzal a céllal jött létre, hogy az éremművészet eszközével tartsa fenn a magyar forradalom és szabadságharc emlékezetét a szabad világban. Létrehívását Kéthly Anna, a Nagy Imre-kormány államminisztere kezdeményezte, aki a szovjet csapatok támadásakor külföldön tartózkodott. A Numismatica Hungarica évtizedeken át az NSZK területén tevékenykedett, több jeles éremművészt nyert meg ügye számára. Az emlékérmek döntő többsége 1956 évfordulói alkalmából készült el, de született emlékveret az 1953-as berlini felkelés 25. évfordulójára is. Az utolsó nagy alkalmat az érmék kibocsátására az 1989-es újratemetés szolgáltatta. Ezt követően a rendszerváltás után a Numismatica Hungarica megszüntette tevékenységét, és több magyarországi múzeumnak, köztük a Déri Múzeumnak is juttatott az évtizedek során kiadott érméiből. A több mint ötven darabos gyűjteményből 1990. október 26-án a múzeum kupolatermében kiállítás is készült "Emlékérmek –1956" címmel, Krankovics Ilona történész muzeológus, numizmatikus rendezésében.

Kevesen tudják, hogy a társaság három éremverettel az elcsatolt Erdély sorsával is foglalkozott 1980 és 1982 között. Közülük egyik a romániai magyarok üldöztetésére hívja fel a figyelmet. A román-magyar kapcsolatok már a Monarchia idején sem voltak feszültségtől mentesek. A második világháború után hatalomra kerülő kommunista vezér, Nicolae Ceaușescu alatt azonban a román nacionalizmus előretörése nehéz helyzetbe hozta a magyar kisebbséget. A tetőpontot az 1988-ban bejelentett ún. településszisztematizálási terv jelentette, keretében Romániában közel hatezer falu megsemmisítését tűzték ki célul 2000-ig. A tervezet kifejezetten hátrányosan érintette a sajátos településszerkezetben élő erdélyi magyarokat, különösen a székelyeket. Az erdélyi falurombolás emblematikus példája Bözödújfalú kitelepítése, és helyén víztározó létrehozása volt. A vízből kimagasodó templomtorony – 2014-es leomlásáig – a rombolás szimbóluma volt. A történelmi Magyarország elcsatolt területeire, az ott élők elmúlt évszázadban elszenvedett viszontagságaira emlékezünk a Numismatica Hungarica 1980-as emlékérmével.

Az ezüstből készült, 38 mm átmérőjű érem előlapján Patrona Hungariae hírvivő galambot ereszt útjára, mellette Erdély domborzatában az erdélyi címer látható.

Külső körirata: ERDÉLYÉRT! * FÜR SIEBENBÜRGEN! * PRO TRANSSILVANIA! *

Belső körirata: MAGYAR TESTVÉREINK PUSZTULNAK ODAÁT ÉS SENKIT NEM ÉRDEKEL, A KÉTSÉGBEESETTEK KIÁLTÁSÁT HOZOM! ·1980·

Hátoldalán a Kossuth-címer motívumai, alatta: 925 EZÜST GARAS. Körirata a Numismatica Hungarica fő célkitűzésére, 1956 emlékezetére utal: SZABAD MAGYARORSZÁG VÁLTÓ PÉNZE 1956 OKTÓBER 24-E ÉS NOVEMBER 7-E KÖZÖTT.

Leltári szám: DM NGY.2019.4.14.

Fotó: Lukács Tihamér