Déri Múzeum

A Hónap érme - december

„Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim otthon lesznek.”

Ezzel a mondattal küldte háborúba katonáit Vilmos német császár 1914 nyarán. Mint utóbb megtudták, azon a nyáron a Nagy Háborút kezdték meg, s nem hogy őszre, de még karácsonyra sem tértek haza a katonák családjaikhoz. Nemcsak 1914-ben, hanem még 1917-ben is a fronton voltak kénytelenek ünnepelni a bakák a keresztény világ legmeghittebb ünnepét, Jézus Krisztus születését.

Bár az első évben XV. Benedek pápa fegyverszüneti felhívását a szemben álló katonai tömbök elutasították, a harcoló katonák embersége a lövészárkokban is felülkerekedett. Szenteste, december 24-én a német katonák feldíszítették az árkokat, karácsonyfát állítottak, majd a Stille Nachtot énekelték, amire felfigyeltek a szemben  lapuló angolok, franciák,  s ők is karácsonyi dalokat kezdtek énekelni. Híressé vált az a jelenetsor, amikor az egymással addig farkasszemet néző katonák fegyvereiket hátrahagyva előbújtak a lövészárkokból, hogy köszöntsék egymást. A szembenálló felek ajándékokat cseréltek, sőt futballmeccset is játszottak.

December hónapban az adventi készülődés jegyében a Déri Múzeum numizmatikai gyűjteményéből egy karácsonyi hadi jelvényt választottunk a „Hónap érméjének”. Ha a karácsony a Nagy Háborúban fegyverszünetet hozott, akkor talán a mai rohanó világban is pillanatnyi megnyugvást adhat.

Cs. és kir. 9. tábori szállításvezetőség jelvénye – Karácsony a harctéren, 1916.

Anyaga cinkötvözet, mérete 42 mm×26,4 mm, készítője pedig a budapesti Arkanzas Sterk. Fotó: Lukács Tihamér.
(Déri Múzeum leltári száma: II. 1932.22.222.)

A jelvényviselés harctéri divatját a hosszú frontszolgálat alatt összekovácsolódott alakulatok katonái teremtették meg. Az alakulat- és emlékjelvények mellett a harcosok számos hazulról kapott propagandajelvényt is tábori sapkájukra tűztek. A háború eseményeinek, a csatáknak és hadjáratoknak megörökítésére készített jelvények általában a harcok helyszíneit, és az ott folytatott küzdelmet ábrázolják. A karácsonyi jelvények fő díszítő motívumai a fenyőgallyak, a gyertyával díszített karácsonyfa, a betlehemi csillag és a harang voltak. A fentebb látható jelvény 554 társával együtt 1931-ben került a Déri Múzeum numizmatikai gyűjteményébe Degenfeld Schonburg Pál gróf (1871–1952) ajándékaként. A gróf a két világháború között a négy legnagyobb földbirtokkal rendelkező magyar főúr egyike volt, tulajdonában állt többek között Hajdúdorog, Újfehértó, Rohod és Baktalórántháza. A főrend 1916-ban főhadnagyként szolgált a m. kir. 2. honvéd huszárezredben,  gyűjteményének alapköveit már ekkor lerakta. A múzeumban őrzött első világháborús jelvényekről Krankovics Ilona és Sallay Gergely Pál katalógust tett közzé 2012-ben. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 46. számaként napvilágot látott kötet bevezető tanulmányát a Déri Múzeum honlapján olvashatják, a katalógust pedig a link mögött találják az érdeklődők.