Déri Múzeum

A Hónap érme - augusztus

Egy „kis” nemzet nyelvének népszerűsítése

Megnyílt az első magyar nyári egyetem – így tudósította olvasóit címlapján a Békésmegyei Közlöny 1927. július 6-án a debreceni Nyári Egyetem indulásáról. Az első előadó Sz. Kun Béla felsőházi tag, egyetemi nyilvános rendes tanár volt, aki a társadalomtudományról tartott előadást. A nyitányt a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kari Tanácsának 1927. május 9-én hozott határozata előzte meg. Három debreceni professzor – Hankiss János, Milleker Rezső és Tankó Béla – javaslatára ekkor alapították meg a Debreceni Nyári Egyetemet. Az intézmény célja a magyar, mint egy „kis” nemzet nyelvének népszerűsítése volt egy olyan világban, amelyben – Hankiss szavai szerint – „a nemzetek annyira össze vannak szövődve, hogy reménytelen és helytelen dolog volna egyes vastagabb fonalakat, önálló nemzeti szálakat kiemelni a teljes szövet rovására”. Ő fogalmazta meg azt is, hogy az évszázadok során oly sokat szenvedett Közép-Európa széles körű megismertetése „Magyarország megismerésével kezdődhetik…Hiszen Magyarország története és kulturális élete a Dunai Európa nemzeteinek és értékeinek igen nagy hányadát magába foglalja”.

A kezdeményezés hamar kiérdemelte a városvezetés támogatását is. Nem csoda, hiszen az 1920-as évek vége és az 1930-as évek Debrecen egyik virágkorát hozták el. Köszönhető volt ez a város egyik legmeghatározóbb polgármesterének, Vásáry Istvánnak, aki 1928-tól töltötte be a tisztséget. Nevéhez fűződik az Egyetem és a Déri Múzeum építkezéseinek befejezése, a köztemető, és az akkor országosan egyedülálló és modern krematórium létesítése. Ő gondoskodott olyan szórakozást és sportlehetőségeket nyújtó intézmények létrehozásáról mint a strandfürdő, a fedett uszoda, a népfürdő, vagy a korcsolyapálya, a stadion és a csónakázó tó. Munkája során nagyban támaszkodhatott helyettesére, Zöld Józsefre, aki pozícióját Vásáry 1935-ös távozása után is megtartotta. A polgármester-helyettes számos feladatot vállalt, aktív tagja volt a Debreceni Fotóklubnak is. A Nyári Egyetem tízéves fennállásának ünnepére kiadott emlékérem egyik darabját is neki címezték elismerésül 1937-ben. Az emlékérem felesége révén került múzeumunk gyűjteményébe. Tervezője a két világháború közötti magyar éremművészet egyik legmeghatározóbb alakja, Berán Lajos volt.

Előoldal: Középen az Egyetem főépületének homlokzata, felette a körirat: DEBRECENI·NYÁRI·EGYETEM·. Alatta kurzívan két sorban Zöld Józsefnek / 1937.

Hátoldal: Pajzsban a nyitott biblián álló Isten Báránya (Agnus Dei), mögötte pálmafa. A pajzson szembe néző sisak, terebélyes sisaktakaróval. A sisak koronájából növő főnix, mely fejét jobbra, a tündöklő nap felé fordítja. Ez a jelkép volt 1693. április 11-től, majd 1989. március 14-től ismét Debrecen város címere.

Leltári száma: DM VIII.74.20.1.

Fotó: Lukács Tihamér

A Debreceni Nyári Egyetem 2019 nyarán is tart kurzusokat, amelyek július végén, augusztus elején zajlanak. Segítségükkel számtalan, akár magyar felmenőkkel is rendelkező külföldi érdeklődő sajátíthatja el nyelvünk alapjait és ismerkedhet kultúránkkal, mely az európai civilizáció szerves részévé vált az elmúlt ezer évben. Büszkék lehetünk, hogy a Nyári Egyetem Debrecenben, alapítását követően több mint kilencven évvel is otthon érzi magát, és joggal bízhatunk benne, hogy még ezreknek teszi ismerté a cívisvárost.

A korábbi Hónap Érméiről a Déri Múzeum honlapján olvashatnak.