Déri Múzeum

A Hónap érme - 2020. augusztus

Világos és Trianon

Talán minden középiskolásnak ismerős lehet Antonio Masutti 1850-es acélmetszete, melyen az északi medve (Orosz Birodalom) lefogja a magyar nemzetet szimbolizáló nőalakot (Hungáriát), hogy a kétfejű sas (Habsburg Birodalom) tőrét annak szívébe szúrja. A karikatúra az 1849-es orosz katonai intervencióra utal, melyet a Szent Szövetség hatalmi rendszer alapján a Habsburg császár, I. Ferenc József kért I. Miklós orosz cártól a magyar szabadságharc megfékezése érdekében. A katonai beavatkozás záróakkordja, a szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel augusztus 13-án történt. A Hónap Érmének választott veret eme kapituláció és egy másik, idén aktuális esemény között von első látásra merész, de tovább gondolva helytálló párhuzamot: a Trianonban megkötött békeszerződéssel.

Az érme hátlapi körirata szerint: * VILÁGOS, 1849, AUGUSZTUS 13. * ITT KEZDŐDÖTT TRIANON MAGYARORSZÁG FELDARABOLÁSA.

A legtöbb történész természetesen joggal utasíthatja el a két, nemzetünket ért tragédia közötti egyenes politikai, társadalmi, gazdasági összefüggést. Igaz ez akkor is, hogyha a szabadságharc leverése csupán elodázta a nemzetek olvasztótégelyéül működő Habsburg Monarchia (később Osztrák-Magyar Monarchia) felbomlását, ami végül Trianonban valósult meg. De párhuzam mindenképpen kimutatható, hogy a magyar nemzet sorsa 1849-ben és 1920-ban sem a saját kezében volt, hanem a nagyhatalmak katonai ereje és arra alapozott politikai akaratuk döntött.
Ez az érme a Numismatica Hungarica Társaság égisze alatt készült. Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követően a Német Szövetségi Köztársaságba emigrált magyarok hozták létre ezt a csoportot Frankfurtban. Azzal a céllal jött létre, hogy az éremművészet eszközével tartsa fenn a magyar forradalom és szabadságharc emlékezetét a szabad világban. A szervezet létrehívását Kéthly Anna, a Nagy Imre-kormány államminisztere kezdeményezte, aki a szovjet csapatok támadásakor külföldön tartózkodott. A Numismatica Hungarica évtizedeken át az NSZK területén tevékenykedett, több jeles éremművészt nyert meg ügye számára. Az emlékérmek döntő többsége 1956 évfordulói alkalmából készültek el, de készült emlékveret az 1953-as berlini felkelés 25. évfordulójára, és mint jelen példánk mutatja 1848. március 15. emlékére is. Az 1982-ben készült érem előlapján Kossuth Lajos és Petőfi Sándor arcképe látható. Az utolsó nagy alkalmat emlékérmek kibocsátására Nagy Imre és társai 1989-es újratemetése szolgáltatta. Ezt követően a rendszerváltás után a Numismatica Hungarica megszüntette tevékenységét, és több magyarországi múzeumnak, köztük a Déri Múzeumnak is juttatott az évtizedek során kiadott érméiből. A több mint ötven darabos érem és plakettgyűjtemény feldolgozása folyamatban van, hamarosan mindenki számára elérhető lesz digitális adatbázisunkban.


Most, 2020 augusztusában a Déri Múzeum a Hónap Érmével nem csak a világosi fegyverletételre, hanem a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára is emlékezik. Teszi ezt azért is, mert meghosszabbítottuk a TRIANON 100 c. virtuális kiállításunk elérhetőségét, így aki még nem tette, ellátogathat az online térbe, hogy a debreceni Magyar Fájdalom szobra kapcsán megismerje a trianoni döntés háttérét, hatását és emlékezetét.

A bronz ötvözetből készült 38 mm átmérőjű érem előlapján Kossuth és Petőfi szembe néző arcképe látható, alatta a felirat: ESKÜSZÜNK HOGY RABOK TOVÁBB NEM LESZÜNK!
Előlapi körirat: * 1848. március 15 * KOSSUTH LAJOS 1802–1894 PETŐFI SÁNDOR 1823–1849
Hátlapján Antonio Masutti acélmetszete kiegészítve Hungária ruháján a magyar címerrel. Alatta felirat: A KÉT MÉSZÁROS ELTIPORJA A MAGYAR SZABADSÁGHARCOT. Alatta a körívet követve: NUMISMATICA HUNGARICA 1982
Hátlapi körirat: Belső körirata: * VILÁGOS, 1849, AUGUSZTUS 13. * ITT KEZDŐDÖTT TRIANON MAGYARORSZÁG FELDARABOLÁSA

Leltári szám: DM NGY.2019.4.19.
Fotó: Lukács Tihamér